A kormány döntését Alexander Dobrindt közlekedésügyi miniszter úgy jelentette be, mint egy eddig példa nélkül álló, hosszú távú tervet, amelynek keretében az elkövetkező 14 évben közel 270 milliárd eurót fordítanak a közlekedés modernizálására.
Hangsúlyozta, hogy az ezer tételből álló terv értelmében a legnagyobb összeget, több mint 130 milliárd eurót a közutak fejlesztése fog felemészteni, míg a vasúti pályák felújítására és további kiépítésére 112 milliárd eurót szánnak. A 2030-ig megvalósítandó tervben a vízi utak fejlesztése közel 25 milliárd eurós tételt jelent.
A miniszter elmondta, hogy az autópályák kiszélesítésével az egyre gyakoribb torlódásokat szeretnék kiküszöbölni, míg a vasúti szakaszok modernizálásánál egyik főszempont a kelet-nyugati személyforgalom időtartamának csökkentése, ugyanis a Budapestet Párizzsal összekötő vonal kiváltképpen Stuttgart térségében még szinte a gőzmozdonyok korára emlékeztet, mert a kanyargós kaptatón a szerelvények annyira lelassulnak, hogy az utasok már készülődni kezdenek a leszállásra.
Az ellenzéki pártok máris bírálták a 270 milliárd euróra rúgó tervet, amelynek kidolgozásában –szerintük – alig vették figyelembe a környezetvédelmi követelményeket. A német gyáriparosok szövetsége pedig azt kifogásolta, hogy a terv nem terjed ki kellőképpen a teherforgalom közutakról a sínre történő áthelyezésére.