Törökország az egyik legfontosabb elem az Egyesült Államok közel-keleti szövetségi rendszerében, és a 20. században a NATO tagjaként különösen fontos szerepet játszott a Szovjetunió visszatartásában.
A 21. század második évtizedében azonban azt lehetne hinni, hogy Washington és Ankara lassan ellenségek lesznek.
Erdogan elnök és környezete azzal vádolja Amerikát, hogy valamilyen része volt a néhány száz halottat követelő hétvégi puccskísérletben. Az Egyesült Államok pedig Törökország demokráciához való hozzáállását kérdőjelezi meg.
John Kerry amerikai külügyminiszter világosan utalt is arra, hogy a puccs leverése után indult tisztogatások kérdésessé teszik, hogy Törökország megfelel-e a NATO-tagság feltételéül szabott demokráciaminimumnak.
Korábban Törökország-szerte 8000 rendőrt függesztettek fel, most 6000 katonát és háromezer bírót és ügyészt tartóztattak le, és 3 millió közalkalmazottnak tiltották meg, hogy szabadságra menjen.
Erdogan az utcára hívta híveit, akik a halálbüntetés visszaállítását követelik, hogy bosszút állhassanak a lázadó katonákon, akik közül sokan az ő rokonaik, egyszerű besorozott fiatalok is lehetnek. „Miért etessem őket éveken át a börtönben?” – mondta az őrizetben lévőkről az elnök.
Erdogan AK pártjában sokan azt mondják: a nyugat ugyan elítélte a puccsot, de csak akkor, amikor világossá vált, hogy az kudarcba fullad.
Az Egyesült Államok persze „elvisel” hatalomátvételeket – például amikor Egyiptomban Al-Sziszi tábornok és köre megszabadult az Iszlám Testvériség demokratikusan megválasztott kormányától.
Ami Washingtont Erdogan autoriter tendenciáinál még inkább aggaszthatja, az az, hogy Törökország fokozatos iszlamizálódik alatta, és ezt most a biankó csekket kapott elnök akadálytalanul kiterjesztheti.
Korábban Erdogan már közölte: szeretné, ha felnőne egy vallásos generáció. Huligánok nemrég összeverték a brit Radiohead együttes új albumát egy lemezboltban hallgató rajongóit, isztambuli nők pedig azt mondják: nem szívesen mennek ki szokásos öltözékükben a város utcáin megjelent konzervatív Erogan-hívek miatt.
Washington amiatt is bírálta szövetségesét, hogy Erdogan az Aszad szíriai elnök elleni harcban sokáig eltűrte, sőt, gyakorlatilag támogatta a Szíriában megjelent dzsihadistákat – egészen addig, amíg azok nem importálták a terrort Törökországba.
A most letartóztatott 26 török tábornok között ott van az Incirlik NATO-légitámaszpont eddigi parancsnoka, Akin Öztürk, akit egy gézkötéssel a fülén lehetett látni a médiában. Öztürk tagadta, hogy részt vett volna a puccsban, de elismerte, hogy szimpatizál az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen imám demokráciát követelő és korrupcióellenes nézeteivel.
Maga Gülen hétfőn a BBC-nek nyilatkozva „árulásnak” nevezte a puccsot, és azt követelte a török kormánytól – bizonyítsa be, hogy köze volt hozzá. „Törökország most már igazából nem demokrácia” – mondta még.
Bár a modern, világias és latin ábécét használó Törökországot alapító Musztafa Kemal Atatürk képe előtt Erdogan is előszeretettel szónokol, úgy tűnik az ország egyre távolabb kerül a nemzet atyjának gondolatvilágától.