„Betelt a pohár” – nagyjából így jellemzi az Ifop közvélemény-kutató igazgatója a francia társadalom hangulatát a nizzai kamionos merényletet követően, amit az is jelez, hogy a franciák 67 százaléka nem bízik abban, hogy a kormány hatékonyan tudna harcolni az iszlám terrorizmus ellen.
A fenti számot csak akkor lehet igazán értelmezni, ha tudjuk, hogy idén januárban a lakosság 49 százaléka még úgy vélte, hogy a Valls-kabinet megfelelő választ tud adni e fenyegetettséggel szemben. Vagyis hat hónap alatt nem kevesebb mint 16 százalékkal emelkedett a bizalmatlanok aránya.
Ez a változás hétfőn Nizzában is megmutatkozott: a múlt csütörtöki, 84 halálos áldozatot követelő merénylet helyszínén, a Promenade des Anglais, magyarul Angolok sétánya nevet viselő széles, tengerparti gyalogosúton tartott megemlékezés résztvevőinek egy jelentős része kifütyülte a rendezvényen jelen lévő Manuel Valls kormányfőt, többen pedig hangosan a lemondását követelték.
Az indulatokat részben az is magyarázhatja, hogy a miniszterelnök a kamionos támadást követően egy interjúban újfent azt magyarázta a franciáknak, hogy meg kell tanulniuk együttélni a terrorfenyegetettséggel, ami egyre kevésbé tetszik a lakosságnak.
Az ellenzéki Republikánusok vezetői hétfőn minden esetere bejelentették: csak akkor szavazzák meg kedden az alsóházban, szerdán pedig a szenátusban a szükségállapot három hónapra szóló meghosszabbítását, ha a kormány figyelembe veszi követeléseiket.
A Nicolas Sarkozy által vezetett formáció konkrét lépéseket követel: ismét lehetővé akarják tenni az úgynevezett adminisztratív, vagyis bírói engedély nélküli házkutatások alkalmazását, a kormányt helyi szinten képviselő prefektusokat pedig feljogosítanák arra, hogy haladéktalanul bezárathassák azokat a muzulmán imahelyeket, ahol a francia és általában a nyugati értékek ellen hangoznak el uszító, gyűlöletkeltő beszédek.
A fentiek mellett erősíteni akarják az úgynevezett deradikalizációs központokat is, ahol a hatóságoknak elvileg a szélsőséges iszlámra térteket kellene jobb belátásra bírniuk, és azt is fölvetették: a szükségállapotot esetleg a jövő évi elnökválasztásokig meg kellene hosszabbítani.