A „hidegháború utáni legfontosabb csúcsnak” is nevezik a NATO-vezetők hétvégi, varsói találkozóját.
A nagy kérdés az, hogy vajon visszatér-e hagyományos szerepéhez a szövetség és az afganisztáni és egyéb akciók után főként az Oroszországgal szembeni védelmi erőként lép-e majd fel a közeljövőben?
Úgy tűnik, hogy igen és az „orosz agresszió” hívószavára reagálva a tagállamok megerősítik a szövetség keleti határait.
Nagy-Britannia, ahol a Brexit-tábor győzelméhez vezetett, hogy sokan megkérdőjelezték: miért kell befizetni az Európai Uniós költségvetésbe, több száz katonát küld „állandó jelleggel” Észtországba és Lengyelországba.
A britek Európa prominens katonai nemzeteként vállalták, hogy nemzeti össztermékük 2 százalékát fordítják hadi kiadásokra és erre sürgetik azokat az európai szövetségeseiket is, akikkel a Brexit-népszavazás után valószínűleg majd feladják a nem-katonai jellegű együttműködést.
Az amerikai Newsweek magazin szerint a NATO szövetségeseknek nagyobb szükségük van egymásra, mint bármikor, mivel „egyetlen ország sem tud egyedül szembenézni Oroszországgal vagy az Iszlám Állammal”. A Brexit csapása után Obama elnöknek mindent meg kell tennie, hogy az európai rend második pillére – azaz a NATO – ne sérüljön az ő hivatali ideje alatt.
Több katonai elemzés is azt állította az elmúlt hónapokban, hogy a NATO nem tudná megvédeni a Baltikumot, ha Oroszország inváziót indítana.
Obamának azonban, ahogy David Cameronnak is, mindössze néhány hónapja maradt csak, mielőtt átadja a stafétabotot és az amerikai elnökről köztudott, hogy külpolitikájában a hangsúlyt nem Európára, hanem Ázsiára helyezi.
A Newsweek megjegyzi, hogy bár egy felmérés szerint az „szinte az összes európai fenyegetésnek tartja Oroszországot”, a francia és német közvélemény fele nem támogatná a katonai segítségnyújtást, ha egy szövetséges konfliktusba keveredne Moszkvával. Azt is hozzáteszi: az európaiak nagyobb gondnak tartják a terrorizmust és a migrációt, de erre egyedül a NATO nem kínálhat megoldást.
Ugyan a NATO-t bővítették, de az amerikaiak ma többet adnak a közös költségvetésbe – 70 százalékot – mint 1999-ben, amikor 55 százalékkal járultak hozzá és frusztrálja őket, hogy a legtöbb európai szövetséges még az alacsonynak tartott GDP-arányosan két százalékos hozzájárulásra sem hajlandó.
Oroszországban közben egyesek arra számítanak, hogy a varsói csúcson „felvizezik” az 1997-es NATO-Oroszország egyezményt.
Konsztantyin Koszacsov, az orosz felsőház külügyi bizottságának elnöke szerint annyira mérföldkőként állítják be a csúcstalálkozót, hogy az olyan, „mintha a Szövetség most átalakulna Varsói Szerződés 2.0-vá”.
„Az égből küldött ajándék nekik az orosz agresszió, még ha ennek valódiságáról nem is tudnak bizonyítékot felmutatni” – írta Koszacsov a kormányközeli Rosszijszkaja Gazéta című lapban. Azt is hozzátette: hiába beszél mindenki arról, hogy nem akar visszatérni a hidegháborúhoz, a mindennapokban ez történik.