A népes romacsaládok kedd óta tartózkodnak a Duna menti Regensburg gótikus székesegyházában és átmeneti ellátásukról a püspökség gondoskodik. A 45 roma a katolikus egyház védelmét reméli, abból kiindulva, hogy a templomok már évszázadokkal ezelőtt is menedéket biztosítottak az üldözök elől.
Noha a regensburgi püspökség szóvivője kijelentette, hogy egyelőre senki sem kényszerítheti a Szerbiából, Koszovóból és Albániából származó romákat a dóm elhagyására, ügyükkel a hatóságok bevonásával foglalkoznak.
A Máltai Szeretetszolgálat a Karitásszal együtt tábori ágyakat bocsátott rendelkezésükre és élelemmel is ellátja a csoportot, amelyben sok kisgyerek és néhány súlyos beteg is van. A romák németországi menedékkérelmük elutasítása után szánták rá magukat arra, hogy a regensburgi katedrálisban keresnek oltalmat németországi kitoloncolásuk elől.
A hatóságok ugyanis arra hivatkozva döntöttek kiutasításukról, hogy Szerbiában, Albániában és Koszovóban senki sem fenyeget az üldözés veszélye. A csoport szóvivője, a szerbiai Izen Azanovszki ezt kétségbe vonta, és emlékeztetett egy tavaly szeptemberben történt esetre, amikor több kitoloncolástól tartó roma család a hamburgi Michaelis templomban keresett menedéket és nyert hónapokra egyházi védelmet.
Ügyük a múlt hónapban nyert jórészt kedvező megoldást, mert öt család átmeneti tartózkodási engedélyt kapott, kettő pedig önként visszatért szülőföldjére. A regensburgi rendőrség a dómban tartózkodó romákkal kapcsolatban csak annyit közölt, hogy egyelőre nem kívánnak beavatkozni és kivárják a püspökség döntését.
Az ügynek azonban némi pikantériát kölcsönöz, hogy a templomok – mint egyházi tulajdon – gyakorlatilag területen kívüliséget élveznek, és így az ott tartózkodó személyeket csak a helyi vallási elöljárók intézkedése alapján lehet távozásra kényszeríteni, viszont történelmi okokból a regensburgi székesegyház az egyetlen olyan templom német földön amely a bajor tartomány tulajdonát képezi.