Biztonságos bankká változtatják a kockázatos kölcsönei miatt a tönk szélére sodródott Dexiát az érdekelt országok kormányai - erről döntött a francia és a belga miniszterelnök, valamint a luxemburgi pénzügyminiszter.
Feldarabolják az euróválság sújtotta, belga-francia Dexia bankot, és a belgiumi üzletágat száz százalékban átveszi a belga állam - jelentette be hétfő reggel Yves Leterme belga ügyvezető miniszterelnök. A brüsszeli szövetségi kormány 4 milliárd eurót fizet Dexia Banque Belgique-ért. A kormány vételi ajánlatát a bank igazgató tanácsa elfogadta.
A vasárnapról hétfőre virradóra megtartott rendkívüli kormányülés után Leterme azt is közölte, hogy a bank birtokában levő 90 milliárd eurónyi olyan értékpapírt, aminek a behajthatósága kérdésessé vált, egy külön létrehozandó "rossz bankba" helyezik át. Ennek a kötelezettségeiért Belgium, Franciaország és Luxemburg megosztva áll helyt: Belgium 54 milliárd eurót (60,5 százalékot) szavatol, Franciaországra 36,5 százalék, Luxemburgra pedig 3 százalék jut e kockázatos papírokból.
Az állami garanciaátvállalások fejében a Dexia összesen 450 millió eurót fizet a három államnak, ebből 270 milliót Belgiumnak. Így Belgium a 4 milliárd helyett csupán 3 milliárd 730 milliót fizet ki vételár gyanánt.
A Dexia papírjainak értéke a múlt héten 42 százalékkal zuhant a Görögországnak történő hitelezés miatt. A bank rizikós hitelei 700 milliárd euróra rúgnak - ez kétszerese a görög éves bruttó nemzeti összterméknek. Megmentése annak is fokmérője lehet, hogy Európa miként tud határozottan fellépni a bankválságban. Az érintett kormányoknak, és magának az eurózónának is érdeke, hogy megmaradjon, mert az csökkentené a más európai bankok iránti bizalmatlanságot.
A három ország tanácskozásán az volt a fő kérdés, hogy melyik állam mekkora mértékben járul hozzá a Dexia megmentéséhez. Belgium és Franciaország között azért volt vita a kérdésben, mert minkét ország magasra duzzadt költségvetési hiánya mérséklésével van elfoglalva.
Az európai kormányoknak már amúgy is kevés a pénzük, de most egyre sürgetőbb feladat számukra a bankok feltőkésítése, hogy túléljék az esetleges görög államcsődöt, és hogy képesek legyenek továbbra is kölcsönöket biztosítani egymásnak, a hozzájuk forduló cégeknek és magánszemélyeknek. Az amerikai pénzalapok az elmúlt hónapokban szinte teljesen megvonták a dollárfinanszírozást az európai bankoktól. Nyár óta pedig az európai nyugdíjalapok és biztosítók nem hajlandók "értelmes mennyiségű" európai bankadósságot venni - írja az Economist.
A GDP-je 96 százalékáig eladósodott Belgiumnak sokba kerülhet a bank megmentése - a Moody's minősítőcég pénteken már figyelmeztette, hogy leronthatja besorolását. Elemzők szerint Brüsszel 4 milliárd eurót költ majd el a bank belgiumi ágának államosítására. A nyereséges üzletágakat eladnák, és egy úgynevezett "rossz bankot" hoznának létre, amely a rizikós hiteleket kezelné. A Reuters szerint 200 milliárd euró hitelre kell a francia és a belga kormánynak garanciát vállalnia, ami a belga GDP 55 százalékának felel meg.
Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár közben vasárnap este újabb rendkívüli intézkedéscsomagot ígért be az európai bankok megerősítésére. A részletekről azonban egyelőre hallgattak, és azt mondták, hogy a csomagot a hónap végére dolgozzák ki.