A Hunity-t november 28-án, a SpaceX egyik Falcon rakétája indította a világűrbe a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. Bő egy hétnek kellett eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosodjon: a pályára állított műhold paneljei működnek, és képes a kommunikációra is – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
A mindössze 868 grammos, ötször ötször tizenöt centiméteres, nyitható napelemszárnyakkal felszerelt kisműhold jó néhány, tudományos kísérletek elvégzésére alkalmas műszert vitt magával az űrbe. A fedélzetén helyet kapott a győri Széchenyi István Egyetem fejlesztőcsapatának négy kísérleti panelje, valamint a tavalyi Cansat Hungary középiskolai verseny győztes csapatainak hat panelje is.
A fellövést követő héten sorra tesztelték az egyes modulok működőképességét – kezdve a BME által készített pocket qube-elemeken, majd a Cansat-adókon, és a győri egyetem paneljein –, hogy kiderüljön, egyáltalán lehet-e kapcsolatot teremteni a kisműholddal.
Zseblámpával kutatni a világűrben
Azóta bebizonyosodott, hogy a Hunity összes modulja működik, csakhogy az általa küldött jeleket nem annyira könnyű érzékelni. „Úgy kell ezt elképzelni, mintha egy zseblámpa fénycsóvájával próbálnánk megtalálni egy 5x5x15 centis téglatestet a világűrben, miközben az a Földtől mintegy 4-500 kilométer távolságban száguld" – fogalmazott Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese.
Komoly műszaki teljesítmény lekövetni a Hunity jeleit, mert miközben a műhold 27 ezer kilométer per óra sebességgel száguld el hazánk felett, a Föld is kiforog alóla. Az alacsony pályára állított zsebműhold naponta négyszer halad át Magyarország felett: kétszer a délelőtti, kétszer pedig az esti órákban. „A Kepler adatok alapján szoftver segítségével követjük nyomon a műhold pályáját, és amikor azt látjuk, hogy már közelít Európához, akkor felkészülünk a vételre, várva a műholdfelkeltét a horizonton" – tette hozzá Vári Péter.
Kifejtették, hogy amint érzékelik a műholdat, a vezérlőközpontban el kell dönteni, hogy milyen parancsokat adjanak neki. A rendelkezésre álló, maximum 8-12 percbe ugyanis bele kell férnie a műszaki paraméterek ellenőrzésének (mekkora az akkumulátor tápfeszültsége, milyen hőviszonyok között működik az űrben az eszköz, illetve hogyan töltötte fel az akkumulátorait), valamint a parancsok kiadásának is arra vonatkozóan, hogy mikor melyik modult kell működésbe hoznia.
Minden, a Hunityhez hasonló kisműholdnak van egy földi példánya is, amelyen modellezni lehet az űrben jelentkező problémákat: a szoftveres meghibásodásokat a Földről így javítani lehet, a hardvereseket viszont természetesen már nem, ezért is fontos, hogy a feljuttatás előtt az űrbe utazó példányt alapos teszteknek vessék alá
Ebben az évben az eszköz űrbeli tesztelése zajlik, az év végéig a Hunity üzemszerű működésének be kell állnia, az első mérési eredmények és adatok a jövő év első felében várhatók.
Az, hogy felkerülhettek a műholdra a Cansat–győztes csapatok moduljai is, azért nagy jelentőségű, mert így a diákok a gyakorlatban próbálhatták ki a tudásukat a világűrben. A magyar középiskolások számára ez egy olyan tudományos lehetőség, amely még csak nagyon keveseknek adatott meg Magyarországon. Olyan referenciát szereztek ezzel a magyar diákok, ami további tudományos eredmények eléréséhez segítheti őket.