Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyerekek képernyőideje szinte minden pillanatban káros. Mint az InfoRádióban Nagy Péter gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos elmondta: néhány hete jelent meg az a tanulmány, amely összegzi az eddigi kutatások eredményeit, és ezek mind azt támasztják alá, hogy alapvetően a képernyőt lehet nagyon jó dolgokra használni, de komoly rizikó is van, amire a társadalomnak azért figyelnie kell.
Kritikus időszakként említette az első pár év képernyőhasználatát. Visszatérően kimutatták tanulmányok, hogy az első 2-3 évben minél több képernyőt használnak gyerekek, annál rosszabb lesz a fejlődésük, akár a mozgásfejlődést, akár a beszédfejlődést, akár a társas fejlődést, akár a saját érzelmek szabályozásának fejlődését vizsgálták. Ebben mind le fognak maradni azok a gyerekek, akik az idejük egy részét képernyővel töltik – figyelmeztetett.
Ennek az a magyarázata, hogy ezek a paraméterek úgy fejlődnek, hogy a gyerek kapcsolatban van a szülővel. Az egészen kis hétköznapi szülő-gyerek játék, beszélgetés, kis közös gügyögés, meseolvasás kapcsán alakulnak ki ezek a készségek. És minél több idő veszik el ettől a lehetőségtől, minél több idő telik passzív képernyőnézéssel, annál gyengébb lesz a gyerek fejlődése.
Később az válik nagyon fontos szemponttá, hogy érzelmi problémákat okozhat a képernyő azoknál, akik erre hajlamosak:
összehasonlítják magukat másokkal, egy nem reális világképpel találkoznak online, amitől ők elmaradnak, amiben nem elég jók.
Továbbá az ilyen eszközök használata közbe a figyelem jelentősen romolhat. És ha például egy gyerek úgy próbál leckét írni vagy tanulni, hogy ott van mellette a mobiltelefonja a zsebében vagy a szobában, még ha nem is néz rá, lényegesen rosszabb eredményre lesz képes – idézte fel Nagy Péter a tudományos eredményeket.
Azt javasolja, hogy akit érdekel a téma, nézze végig a Bethesda kórház rövid szakmai ajánlóját a témában. Ebben egyebek között azt ajánlják, hogy a gyerekek az első három életévükben ne használjanak kütyüt, legfeljebb a távoli rokonokkal való kapcsolattartásban. Óvodás korra azt javasolják, hogy naponta összesen legfeljebb fél órát képernyőzzenek a gyerekek, alsós korban legfeljebb napi egy órát, később legfeljebb kettőt, és ne akármire.
„Fontos, hogy iskolásokról beszélünk, a korlátozásnál kifejezetten kikapcsolódás célú képernyőidőről beszélünk, ebbe nem számít bele, ha iskolához kell valamilyen feladatot elvégezni. Nem az, ami problémát fokozni, hanem az, ha a kikapcsolódás, a szórakozás lehetőségeit veszi át teljesen, ha a gyerek csak képernyő előtt tölt időt” – fogalmazott Nagy Péter.
Közben
- a WHO és az OECD adatai szerint is folyamatosan nő azon 11-15 év közötti gyerekek száma, akik nem feltétlenül tudják uralni a közösségimédia-használatukat.
- az OECD-adatok szerint a diákok 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a digitális eszközök elvonják a figyelmüket például matematika órán.
Ezzel kapcsolatban a szakembernek nincs túl jó híre:
ez a felnőtteken fog múlni, a gyerektől nem lehet elvárni, hogy felmérje, egy ilyen döntésnek, a kütyüzésnek mik lesznek a hosszú távú következményei.
A gyerekek idegrendszere erre még nem képes. Ráadásul serdülőkorban az impulzivitásért, az újdonságkeresésért felelős idegrendszeri területek rendkívül akítvak, de az önkontrollért, a mérlegelésért felelős agyterületek majd csak később kezdenek el fejlődni.
„A kereteket azért valahogy a felnőtteknek kell meghúzni. Nagyon jó, hogy az iskolában korlátozva van az eszközhasználat, de kell ezzel is többet foglalkozni, otthon is fontos a szabályok meghozatala ezzel kapcsolatban. És a szabályoknál talán még fontosabb az, hogy a szülőktől mit látnak a gyerekek. Mert akármilyen szabály lesz otthon arra, hogy a gyereknek mikor kell abbahagyni a telefonozást, mennyi időt tölthet vele, mivel játszhat, ha azt látja a szülőktől, hogy egyébként ők maguk ezt nem tartják be, állandóan ránéznek a képernyőre, amikor jön egy értesítés, előveszik evés közben is a telefont és a hálószobában is az utolsó pillanatig, lefekvés előtt is használják a telefont” – figyelmeztetett a szakember.
Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója a hétfői konferencián arról beszélt, hogy minden korszakban más kihívásokkal szembesül a gyermekgyógyászat, és a mai kor legnagyobb kihívása egyértelműen a mentális jóllét, amely erősen összefügg a digitális eszközhasználattal. Ezért indította útjára az intézmény két évvel ezelőtt képernyőidő-csökkentő programjait, amelyekben szülőknek, pedagógusoknak és védőnőknek kínálnak segítséget a tudatosabb eszközhasználat kialakításához – mondta a főigazgató.
A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.