Az idegenhonos fajok többnyire emberi tevékenység révén kerülnek az Adriába, például a teherhajók ballasztvizével vagy a hajótestekre tapadva. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: attól, hogy egy faj új területen jelenik meg, még nem feltétlenül válik invazívvá – idézi a Portfolio.
A veszély akkor jelentkezik, ha egy betelepült faj tartósan megtelepszik, gyorsan terjed, és károsítja az őshonos élővilágot vagy a helyi gazdasági tevékenységeket.
Az egyik kiemelten vizsgált faj az Atlanti-óceán nyugati részéről származó amerikai bordásmedúza, amely mára az Adriában is elterjedt. A valódi medúzáktól eltérően ez az átlátszó testű állat csillósorok segítségével mozog, és zooplanktonnal táplálkozik. Nagyobb egyedszám esetén jelentős nyomást gyakorolhat a táplálékkészletekre, ami az Adria halászata szempontjából fontos kisméretű halfajokat is veszélyeztetheti.
Az ALIENA a terepi megfigyeléseket számítógépes modellezéssel egészíti ki. A kutatók így azt is vizsgálják, milyen környezeti feltételek kedveznek az egyes fajok terjedésének. Az előrejelző rendszer első változata már elkészült, tesztelése pedig négy adriai mintaterületen gyűjtött adatokkal zajlik.
A kutatók molekuláris biológiai módszereket is alkalmaznak, hogy azonosítsák azokat a szervezeteket, amelyek kis méretük, alacsony egyedszámuk vagy az őshonos fajokhoz való hasonlóságuk miatt hagyományos módszerekkel nehezen felismerhetők.
A terjedési útvonalak feltérképezése szintén fontos része a kutatásnak. Daniela Marić Pfannkuchen, a rovinji Tengerkutató Központ munkatársa szerint minden új észlelés egy újabb pontot jelent a fajok terjedési térképén. Így azt is meg lehet figyelni, hogy a déli Adriában megjelenő fajok évről évre észak felé terjednek-e. A ballasztvízzel behurcolt fajok esetében azonban más lehet a helyzet, hiszen ezek közvetlenül a kikötőkben is megtelepedhetnek.
A kutatásba a lakosság is bekapcsolódhat. A Crafting the Sea alkalmazáson keresztül bárki feltöltheti szokatlan tengeri élőlényekről készült fotóit, a megfigyelés pontos helyének és időpontjának megadásával. Ezzel a lakossági észlelések is hozzájárulhatnak az inváziós fajok terjedésének feltérképezéséhez.