A Dobson Szabolcs által jegyzett közösségi oldalon azt írják, hogy a petefészekrák kezelésében jelentős kihívást jelent, hogy bár a daganat kezdetben jól reagál a kemoterápiára, az életben maradt sejtek úgynevezett sejtszeneszcencia állapotba kerülnek, és különféle molekulák kibocsátásával befolyásolhatják a környezetüket.
A részletes molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy a sejtek által termelt fruktóz csökkenti a szomszédos daganatsejtek koleszterintermelését. Mivel a koleszterin alapvető szerepet játszik a sejthártya felépítésében és a sejtek közötti stabil kapcsolatokban, e kötések gyengülése megkönnyíti a ráksejtek leválását és a hasüregben újabb gócok kialakulását, ami az áttétképződésért felelős.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények laboratóriumi és állatkísérletes modellekből származnak, így azok
egyelőre nem bizonyítják, hogy az étrendi fruktózfogyasztás embereknél gyorsítaná a petefészekrák terjedését,
vagy hogy a betegeknek meg kellene változtatniuk az étrendjüket.
A vizsgálat során megfigyelt, koleszterinszintet befolyásoló hatások miatt a szerzők felhívják a figyelmet arra is, hogy a sztatinkezelésben részesülő betegek sem hagyhatják abba önkényesen a gyógyszereik szedését. A valódi tudományos újdonság egy eddig ismeretlen daganatbiológiai mechanizmus feltárása, amely a jövőbeni humán klinikai vizsgálatok révén új terápiás célpontok megnyitását eredményezheti az áttétek megelőzésében.