Az Artemis-2 program űrhajósai megérkeztek a houstoni Johnson Űrközpont karanténjából a floridai Kennedy Űrközpontba, és magyar idő szerint leghamarabb április 2-án 0 óra 15 perckor indulnak útnak a NASA Space Launch System (SLS) rakétájával a Holdat megkerülő útra – írja a Space.com cikke nyomán az Origo.
Ez lesz az Artemis-program első, személyzettel végrehajtott repülése, amelynek hosszabb távú célja az ember tartós jelenlétének kiépítése a Holdon, egyben az első alkalom az 1972-es Apollo-17 küldetés óta, hogy űrhajósok a kísérő égitestünk felé indulnak.
Bár az űrutazók most is egy kompakt űrhajón lesznek összezárva, a szükségleteket már privát módon végezhetik.
Az emberes űrrepülések kapcsán általában a technológiai áttörések, a biztonság vagy a küldetés céljai kerülnek a figyelem középpontjába, viszont a hosszú utazás során olyan hétköznapi kérdések, mint például a higiénia, ugyanúgy meghatározzák a legénység komfortérzetét és teljesítményét. Az űrutazás során a mikrogravitáció teljesen új kihívásokat jelent az emberi szervezet számára, ráadásul egy többnapos küldetésnél az alapvető higiénia nemcsak kényelmi, hanem egészségügyi kérdés is.
Az 1970-es években, az Apollo-program idején az űrhajósok még rendkívül kezdetleges megoldásokat használtak: vizeletgyűjtő műanyag zacskókat, ráadásul egymás jelenlétében.
A NASA Artemis II küldetése már egy fejlett higiéniai egységgel felszerelt kapszulát használ. A rendszer alapja a Nemzetközi Űrállomáson is alkalmazott Universal Waste Management System (UWMS). A berendezés egy zárt, ajtóval ellátott kis helyiségben kapott helyet, amely nagyjából egy repülőgépes mosdó méretének felel meg. A mikrogravitáció miatt azonban a használata eltér a földitől: az űrhajósok szó szerint „belelebegnek” a kabinba. A rendszer légáramlással működik, nem gravitációval. A vizelet egy csövön keresztül távozik, míg a szilárd hulladékot egy tartály gyűjti össze, amelyet a küldetés során többször cserélni kell.
A különbség nemcsak technológiai, hanem emberi szempontból is jelentős: az Artemis II űrhajósai már egy ajtóval zárható, részben privát teret használhatnak. A rendszer emellett higiénikusabb is:
minden űrhajós saját eszközt kap a használathoz, ami csökkenti a fertőzésveszélyt.
A NASA a rendszer meghibásodására is felkészült: ha a rendszer nem működik megfelelően, az űrhajósok visszatérhetnek az Apollo-korszakból ismert vészmegoldásokhoz, például vizeletgyűjtő zsákokhoz. Az Artemis-2 küldetés így nemcsak a Holdhoz való visszatérés miatt jelent mérföldkövet, hanem azért is, mert az űrben töltött mindennapok feltételeit is új szintre emeli.
A Kanadai Űrügynökség (CSA) egy videót is közzétett, amiben Jeremy Hansen űrhajós pontosan bemutatja, mi hogyan van elhelyezve az űrhajón, és hogyan működik: