Az El Niño déli oszcillációs rendszer egy olyan óceánáramlási rendszer, ami nagyon erősen meghatározza az egész világ időjárását.
A Csendes-óceán déli féltekéjén, a Dél-Amerika és Ausztrália közötti területen alakul ki attól függően, hogy a szél keletre vagy nyugatra fúj-e, ettől függően vagy a szokásosnál melegebb vagy hidegebb az óceán felszíne, és ez jelentősen befolyásolja az egész világon az időjárást.
„Azt látjuk, hogy viszonylag nagyok összességben a gazdasági hatásai. Most éppen egy La Niña-fázisban vagyunk, ez »a kislány«, amikor hűvösebb az óceán felszín, ez általában a globális átlaghőmérsékletet is kicsit lefelé befolyásolja, tehát hűvösebb lehet az éves hőmérsékleti átlag. Sajnos nem láttuk, hogy jelentősen hidegebb lett volna a globális átlaghőmérséklet... Viszont
amikor El Niño van, az jelentősen megdobja a globális átlaghőmérsékletet. Általában a rekord világ-átlaghőmérsékletek ilyen években születnek. Utoljára 2024-ben volt hatalmas rekord”
– részletezte az InfoRádió megkeresésére Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató.
A szakemberek manapság hozzátapasztják az El Niñóhoz a „szuper” jelzőt, ennek oka, hogy valószínűleg még sokkal melegebbet indukál a jelenség, mint eddig, persze pontosat előre ebben még nem lehet mondani.
„Egy átlagos El Niñóval durván fél fokkal növekszik meg az óceán felszíni hőmérséklete, ebből lehet pontosan látni, hogy az éghajlati rendszerben nagyon kicsi hatások is az egész globális éghajlatra és gazdasági helyzetre is nagyon jelentős hatással vannak. Egy-egy ilyen jelenség esetén másfél-két fokkal is megnőhet az óceán felszíni hőmérséklete ebben a régióban, és ez viszont még jóval erősebb hatásokat eredményez” – vélekedett Ürge-Vorsatz Diána.
Túl lehet ezeket azonban élni, egy évtizede is volt egy ilyen szuper El Niño, viszont fel kell készülni arra, hogy
még erősebb szélsőséges időjárási jelenségek jöhetnek.
Az Atlanti-óceánon trópusi viharok keletkeznek, hurrikánszezon van; de mi a helyzet Európában? A kutató szerint nincs nálunk egyértelműen kimutatható hatás, de „valami” van, „hiszen nem tudjuk magunkat kivenni az egész globális klímából és az éghajlati rendszerekből”.
„Nyugat-Európa, esetleg Európa széle hűvösebb lehet nyáron, ez viszont eredményezhet szárazodást, hiszen ha a tenger hűvösebb, akkor a légtömegek kevesebb nedvességet tudnak fölemelni és kevesebb csapadékot hoznak; olyan régiókra látunk egyértelmű és elég gyakorian tapasztalható hatásokat, mint például Dél-Amerika, az Egyesült Államok déli része, mindkettő jelentősen több csapadékkal és nagy áradásokkal szokott ilyenkor megküzdeni. Ausztrália és Délkelet-Ázsia pedig jelentős aszályokkal néz szembe, ami azért nagyon rossz hír, hiszen ez a globális élelmiszerárakra is jelentős hatással van” – fejtegette.