Az óriásteknősök stratégiai fontosságú szerepet töltenek be a sziget ökoszisztémájában: segítenek a magok szétszórásában, jelenlétük szabályozza a növényzetet, és elősegíti a természetes élőhely regenerálását - emelte ki a tárca pénteken.
A 8 és 13 év közötti hüllők szabadon engedését a szigeten a téli évszak első esőihez igazították. Ezeket a nagy és erős példányokat kifejezetten a Floreana-szigeti visszatelepítéshez válogatták össze. Elég fejlettek ahhoz, hogy megvédjék magukat a szigetre betelepült más állatokkal, például a patkányokkal és a macskákkal szemben - mondta el Fredy Villalba, a Galápagosi Nemzeti Park tenyésztőközpontjának igazgatója.
Kétszáz éve Floreana-szigeten nagyjából 20 ezer óriásteknős élhetett.
A bálnavadászat, az erdőtüzek pusztítása és az emberi kizsákmányolás következtében azonban a faj végül teljesen kihalt a szigeten. A tudósok most olyan állatokat telepítenek vissza, amelyeknek genetikai állománya jelentős részben megegyezik a kihalt óriásteknős-alfajéval.
Washington Tapia biológus kiemelte, hogy itt nem egyszerűen az állatok számáról van szó, hanem egy eltűnt vérvonal helyreállításból, ezért is létfontosságú, hogy genetikai szempontból nagy mértékű legyen az egyezés.
Történelmi hátter
Floreana-sziget a Galápagos-szigetcsoport legdélebbi pontja. A Csendes-óceán közepén, a dél-amerikai kontinens partjaitól mintegy 1000 kilométerre fekvő vulkanikus szigeten nagyjából 200 ember él. Rajtuk kívül az új óriásteknősöknek flamingókkal, iguánákkal, pingvinekkel, sirályokkal és héjákkal kell majd osztozni a területen. Boldogulniuk kell azonban több, ember által betelepített nem őshonos állatfajjal is, például patkányokkal, macskákkal, disznókkal és szamarakkal, amelyek veszélyt is jelenthetnek az új lakókra.
Az ENSZ 1978-ban nyilvánította a természeti világörökség részének a Galápagos-szigetcsoportot, ahol nagy számban élnek olyan szárazföldi és tengeri állatok, amelyek a Földön sehol máshol nem fordulnak elő. Floreana-szigeten már tíz éve dolgoznak a tudósok 12 további őshonos állat visszatelepítésén. Az ecuadori kormány a szigeten 2023-ban kutatóközpontot hozott létre, ahol tanulmányozhatják a visszatelepítendő állatfajokat. Ugyanebben az évben mintegy egymilliárd dollárt elengedtek a dél-amerikai ország külkereskedelmi adósságából cserébe azért, hogy Ecuador 450 millió dollárt fordított a galápagosi fajmegőrzési programokra.