Ma délután beköszönt a csillagászati tél. Vasárnap pontosan 16 óra 02 perckor érkezik a téli napforduló, amely a csillagászati tél kezdetét jelzi az északi féltekén. Ezen a napon a legalacsonyabb a Nap delelési magassága, így az év legrövidebb nappalát és leghosszabb éjszakáját rögzíthetjük - emlékeztet a penzcentrum.hu.
Égi mechanika és tengelyferdeség
A csillagászati jelenség hátterében a Föld 23,5 fokos tengelyferdesége áll. A téli napforduló pillanatában a Föld forgástengelye az északi féltekén a legnagyobb szögben hajlik el a Napsugaraktól. Emiatt a Nap sugarai a Baktérítő felett (23,26 fok déli szélesség) esnek merőlegesen a felszínre. Az északi féltekén a beesési szög ilyenkor a legkisebb, ami a besugárzás minimumát eredményezi.
Időtartam és regionális adatok
Magyarországon a nappal hossza ezen a napon alig haladja meg a 8 órát. A földrajzi koordináták függvényében kismértékű eltérések tapasztalhatók a napkelte és napnyugta időpontjaiban:
- Budapest: 07:28 – 15:54
- Debrecen: 07:18 – 15:44
- Sopron: 07:39 – 16:04
- Pécs: 07:26 – 16:04
Bár a meteorológiai tél már december 1-jén megkezdődött, a csillagászati értelemben vett téli időszak a tavaszi napéjegyenlőségig, 2026. március 20-ig tart. A mai napot követően a nappalok hossza kezdetben csak másodpercekkel, majd január elejétől már percekkel növekszik.
A Saturnalia öröksége
A napforduló az antikvitás óta a fény megújulásának szimbóluma. Az ókori Rómában ebben az időszakban tartották a Saturnalia ünnepségét Saturnus isten tiszteletére. A rituálékat a társadalmi hierarchia ideiglenes felfüggesztése, ajándékozás és közös lakomák jellemezték. A fény visszatérését szimbolizáló gyertyagyújtás és a közösségi szertartások számos eleme beépült a későbbi keresztény karácsonyi hagyományokba, megőrizve a természet ciklikus újjászületésének ókori kultuszát.