A Physcomitrium patens nevű mohafélét kilenc hónapig tartották a Nemzetközi Űrállomás külső felületén, és minden, az űrben tapasztalható körülménynek ellenállt, sőt a Földre visszatérve kiderült, hogy spóráinak 80 százaléka sértetlen, hazatérve pedig újból növekedésnek indult – írja a hvg.hu az iScience című tudományos folyóiratban megjelent cikk alapján.
A növényt a vákuum, az extrém hőmérséklet és az élethez szükséges minimumkövetelmények hiánya sem pusztította el.
A kutatók szerint ez a felfedezés fontos mérföldkő az asztrobiológiai kutatások terén, illetve a Hold- és a Mars-kutatásban is.
Előzetesen arra számítottak, hogy minden spóra el fog pusztulni az űrben, ehhez képest a Földön még életképesebb növénnyé fejlődött a mohaféle. A kutatók szerint ez a fejlemény feladja majd a leckét azoknak, akik eddig szkeptikusak voltak a Földön kívüli élet ellenálló képességeivel kapcsolatban.
A moháról köztudott az élővilágban, hogy rendkívül jó túlélő, mivel a Föld első növényei közé tartozik. Napjainkban már vulkáni kőzetek között és hegycsúcsokon is megtalálhatók, ahol a legtöbb növény nem érzi jól magát.
A Physcomitrium patenst 283 napig figyelték, hogyan reagál az űrben tapasztalható körülményekre. Egy speciális panelen helyezték el a mohaspórákat a Nemzetközi Űrállomás külső borításán.
A spórák vákuumnak, kozmikus sugárzásnak és extrém hőmérséklet-ingadozásnak voltak kitéve, miközben a mikrogravitáció is érvényesült.
A 80 százalékos túlélési arány mindenkit meglepett, mint ahogy az is, hogy a spórák 90 százaléka később kicsírázott. A vizsgálat során ugyanakkor csak egy mohafajtát figyeltek meg, vagyis általánosságban nem lehet következtetéseket levonni arról, hogy a mohák hogyan reagálnak a körülményekre az űrben. A kutatásokat azonban folytatják, hogy még többet megtudhassanak az egyes növények túlélési képességeiről az űr zord körülményei között.