- Brutális számok érkeztek a Föld klímájáról
- Ijesztő számok: másfél fokkal van melegebb, mint az ipari forradalom idején
- Szakértő: rekordmértékben nőtt tavaly a légköri szén-dioxid-szint, komoly átállásra lenne szükség
- Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese
- Ürge-Vorsatz Diána a brazíliai klímacsúcsról: aggasztó, hogy még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól
A szárazság és a tűzvészek kapcsolatáról, illetve a klímára és a gazdaságra gyakorolt hatásukról közölt új elemzést a magát „szakértői klímahírügynökségként” meghatározó Másfélfok portál. Szabó Péter éghajlatkutató az InfoRádióban azt mondta, az utóbbi években egyre súlyosabb aszályok sújtották Magyarországot, melynek következtében a talaj felső rétege látványosan kiszáradt. Néhány magyarországi térség kifejezetten veszélyeztetett.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza ezen területek közé sorolta a Balaton nyugati vidékét, a Duna-Tisza közének déli részét, a Hortobágy és a Tisza közötti tájegységet, valamint a Soproni-hegység egyes részeit is.
„Ha nagy a szárazság, akkor nagy a tűzveszély is, de ez nem azt jelenti, hogy több a tűzeset” – tette hozzá az éghajlatkutató. A szárazságmutató az elmúlt húsz év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett, ezzel párhuzamosan viszont a tűzgyakoriság jelentősen csökkent. Utóbbit azzal magyarázta, hogy
az uniós szabályozás révén az emberek sokkal tudatosabbak lettek, és visszaszorultak az olyan, mezőgazdaságban bevett régebbi gyakorlatok, mint például a tarlóégetés.
Szabó Péter megjegyezte: az aszály miatt keletkező tüzek azonban így is nagyon károsak a klímára. Figyelmeztetett, hogy a jövőben várhatóan még több üvegházhatású gáz (szén-dioxid, metán) lesz a légkörben, ezért azt gondolja, mindenképpen vissza kellene fogni a kibocsátásokat. Ellenkező esetben még több hőhullám és aszályos időszak vár ránk. Mint mondta, 2050-re megduplázódhat, a század végére pedig akár ötszörösére is nőhet az a ritka tűzgyakoriság, amely jelenleg csak 25 évente egyszer fordul elő.
A tanulmány másik szerzője, Burger Csaba arra is kitért, hogy a tűzvészek nemcsak környezeti, hanem gazdasági fenyegetést is jelentenek. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Parlament előírása szerint az Európai Központi Banknak is érvényesítenie kell a párizsi klímaegyezményt, a Magyar Nemzeti Bankot pedig törvény kötelezi, hogy támogassa a kormány környezeti politikáját.
A klímaváltozásnak ugyanis pénzügyi kockázata is van: egyes ingatlanok biztosíthatósága megszűnhet, ami nehezíti a hitelezést. Az új beruházásokat tűzvédelmi szempontból is meg kell tervezni, a tűzkárok pedig nemcsak lakóházakat, hanem termelőüzemeket és infrastruktúrát is érinthetnek, ami a gazdaság működésére is hatással van.