A mérések kezdete óta 2024 volt a legmelegebb év Magyarországon, most pedig bár januárt mutat a naptár, a héten 14-15 fok is volt. Az Amerikai Egyesült Államok keleti partvidékét ugyanakkor méteres hó lepte be. Mindezek újabb jelei annak, hogy egyre fenyegetőbb az éghajlatváltozás, a klímaváltozás.
Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban felhívta a figyelmet: "mivel az északi-sarki jég nagyon erősen olvad, a hőmérsékletkülönbség, ami az Északi-sark és a kontinensek között van, illetve az áramlási rendszerek is annyira megváltoztak, gyakorlatilag legyengültek, hogy ez az Északi-sark fölött lévő úgynevezett körkörös áramlás egyre többször hurkokat vet, és a hurkokba így könnyebben belecsúszik az északi-sarki hideg, úgynevezett jetstream. Vagyis az az áramlási rendszer, ami tolja maga előtt a frontokat, lassabban tud haladni, ezért az ilyen lecsúszott hidegek sokkal tovább dokkolnak a kontinensek fölött, tovább be vannak ragadva. Sajnos azt látjuk, hogy még ezek az északi féltekén levő, hirtelen bejött, hosszan ott tartózkodó hidegek is valószínűleg kapcsolatban vannak az éghajlatváltozással."
Az Északi-sark jege Dél-Anglia magasságáig is lehúzódhat
Szakértők mindemellett arról is írnak, hogy nem is annyira a távoli jövőben, talán már a következő évtizedekben leállhat a Golf-áramlat, aminek nagyon súlyos és komoly következményei lehetnek. A fizikus kiemelte: nem maga a Golf-áramlat állhat le, bár köznyelven nyugodtan lehet így nevezni, itt az atlanti bukóáramlásról van szó (AMOC). Az óceánok tele vannak különböző áramlási rendszerekkel, közülük ez kiemelten fontos. Különösen Európának, de Észak-Amerikának és az egész világnak is.
"Európa nagyon kellemes éghajlata szinte teljesen ennek az áramlási rendszernek köszönhető, hiszen ez a déli féltekéről hoz fel nagyon nagy mennyiségű hőt, és ez ettől tartja Európát ilyen melegen és ilyen klímán. Ha megnézzük Észak-Amerikát ugyanazokon a szélességi fokokon, mint amelyeken mondjuk London, Oslo, Helsinki, de akár Észak-Németország is van, azt látjuk, hogy Észak-Amerikában élet van persze, de fejlett civilizáció semmiképpen nincsen, jóval délebbre vannak ezek, ami ennek az áramlási rendszernek köszönhető. Ám ennek esetleges leállása Európa gazdaságát lényegében térdre kényszeríti" – hangsúlyozta az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke.
Forrás híján nincs sok hosszabb távú, szinte katasztrófakutatás, ilyenre nem nagyon kapnak kutatási támogatásokat a szakemberek, mondta Ürge-Vorsatz Diána. Ami van, az azt mutatja, hogy
Európa nyugati részén akár 20 fokkal is csökkenhetne az éves átlaghőmérséklet, és az északi-sarki jég visszajöhet akár Anglia déli partjaiig.
Tehát nagyon jelentős változásokra számíthatunk Európa éghajlatában, ami a kontinens élelmiszer-biztonságára nézve katasztrofális lenne. De sajnos már látható, hogy nagyon efelé tendálunk, hiszen ez a bukóáramlás már most 20 százalékkal lelassult.
A gazdaságnak kell megváltoznia
Egyre több tehát a fenyegető vagy aggasztó jel, cselekedni kell. A legsürgetőbb teendő a szakember szerint az, hogy a fosszilis energiaforrásokat kiváltsa az emberiség, és egy másfajta energiarendszerre álljunk át.
"Szerencsére ez nagyon jól megy, már elég sikeresek vagyunk abban, hogy a megújuló energiaforrásokra áttérjünk, hiszen tavaly az első félévben az európai elektromosenergia-ellátás több mint harmada származott tisztán szél- és napenergiából, és ezenkívül még a többi megújuló források is hozzájárultak, amivel a fogyasztás közel fele megújulóból származott. Csak a szél- és a napenergia már több energiát adott Európa villamosenergia-ellátásában, mint a fosszilis energiaforrások összesen" – sorolta Ürge-Vorsatz Diána.
Kérdés azonban, hogy miért nem képes mégsem az emberiség lefaragni a szén-dioxid-kibocsátást? Mint a Közép-európai Egyetem tanára, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke kiemelte, az energiaéhségünk sokkal jobban nő, mint amennyire az új technológiákat el tudjuk terjeszteni.
"Nem lehet csak a technológiákban hinni, bizony el kell azon gondolkodni és egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy
ne még több és több energiát használjunk, ne még több és több cuccot vásároljunk, a gazdaság ne az olcsó termékek minél nagyobb mennyiségben való szétszórásáról szóljon, hanem a minőségről, a szolgáltatásokról szóljon, a jóllétről szóljon és ne a jólétről.
Ez nagyon fontos" – hangsúlyozta.
Pár hajó már elment
Már egy kicsit így is el vagyunk késve, emelte még ki. Nem véletlenül mondják már 10-20 éve a szakemberek, hogy az utolsó percekben van az emberiség, pár hajót már hagytunk elmenni. "Sajnos már másfél fok alatt nem fogjuk tudni stabilizálni az éghajlatváltozást, vagyis másfél fok melegedés bekövetkezik az ipari forradalom előttihez képest. Ugyanakkor még nem léptük át a párizsi megállapodás célját. A dokumentum azt mondja ki, hogy jóval két fok alatt, lehetőség szerint másfél fokon kéne maximalizálni a globális felmelegedést. Ürge-Vorsatz Diána rámutatott, hogy ezt még nem léptük túl, mert igaz, hogy éves szinten már többet melegedtünk, mint másfél fok, de nem az éves szintet kell nézni, hiszen az éghajlat mindig változékony volt, egy-egy év mindig volt jóval melegebb és jóval hidegebb.
"A 20 éves átlagokat kell nézni, ott még csak 1,3 Celsius-foknál tartunk. Tehát még nem léptük át a másfél fokot sem, de még az 1,99 is megfelelne a párizsi célnak, ha nem is nagyon. Tehát itt nem a párizsi célokat kell föladni. Emellett fontos, hogy nagyon sok dolog történt a párizsi megállapodás óta, hiszen azóta terjedt el a megújuló energia ilyen hihetetlenül. A 2015-ös megállapodás óta a Földet levettük már a legrosszabb klímaforgatókönyvekről, hiszen még a párizsi megállapodás megírása, sőt még a mi – az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC – a másfél fokról szóló tanulmányunk megírásakor bőven benne volt a pakliban, hogy az évszázad végére akár 5-6 fokkal melegedhet az éghajlat. Mára már a 4 fok is remélhetőleg valószínűtlennek tűnik. De
sajnos a rossz hír az az, hogy még a 2-3 fok is jóval több, mint amennyit meg szabadna engedni ahhoz, hogy a gazdaság ne menjen át egy növekvő globális gazdaságból egy folyamatosan csökkenő globális gazdaságba.
Itt tényleg ez forog kockán. Tehát még jóval többet kell tennünk, de már nagyon sokat tettünk ez alatt a kevesebb, mint 10 év alatt" – mutatott rá a Közép-európai Egyetem professzora a nemzetközi klímatárgyalások jelentőségére.