A mikro-RNS-ek már sok száz millió éve szabályozzák az élőlények génjeinek működését. Létezésüket és aktivitásukat a két díjazott kutató azonosította és írta le. Mára már több száz mikroRNS-t felfedeztek, és közismertté vált, hogy az ezek útján történő génszabályozás (melyik sejtben mikor, melyik gén legyen aktív, és így a sejt milyen fehérjét termeljen, illetve milyen szövetek és sejtek jöjjenek létre) univerzális a soksejtű életformák körében.
A két díjazott arra jött rá, hogy a fehérjeszintézis szabályozásában egy újonnan felismert olyan elem található, ami az úgynevezett transzláció szintjén hat. A fehérjeszintézis úgy zajlik, hogy a DNS egyes szakaszairól (leegyszerűsítve génekről) úgynevezett hírvivő mRNS (küldönc/messenger RNS) másolatok készülnek, majd arról a sejtek citoplazmájában a nukleinsavak kódjai alapján szintetizálódnak, létrejönnek a fehérjék, magyarázta az InfoRádióban Falus András. Az eddigi „tankönyvi ismeret” az volt, hogy a fehérjeszintézis ezen teljes folyamatának fő szabályozása a DNS szintjén van: úgynevezett transzkripciós (átírási) faktorok kapcsolódnak a DNS-hez, amelyek befolyásolják a messenger RNS-ek keletkezését, és innen a folyamatba nem történik beavatkozás.
Az idei Nobel-díj azt a felismerést jutalmazza, hogy még egy szinten, az mRNS és a fehérjeszintézis között is van egy rendkívül fontos szabályozó rendszer. A mikro-RNS-ek ugyanis kapcsolódni tudnak az mRNS-hez, tehát a két RNS, a mikro és a messenger kapcsolódik, és ez meggátolja, hogy a messenger RNS-ből transzlálódjon, "lefordítódjon" a kód a fehérjére.
Ez egy teljesen új szabályozási szint a sejtbiológiában és óriási jelentősége van,
mert az immunológus professzor szavai szerint minden biológiai folyamatban, minden sejtnek minden fehérjeszintézisében részt vesznek a mikro-RNS-ek mint egy gátló faktor, adott esetben megakadályozva, hogy egy mRNS fehérjévé transzlálódjék.
Emlékezetes, a múlt évben Karikó Katalin magyar kutató a Covid-vakcinák elkészítését lehetővé tevő mRNS technológiai kifejlesztéséért kapta az elismerést társával, Drew Weissmannal együtt. Falus András szerint a most díjazott felfedezés egyértelműen továbbviheti az mRNS-kutatásokat, hiszen a DNS–mRNS–fehérje biológiai láncolatban az mRNS működésének és hatékonyságának a finom beállítását (gátlását) a mikro-RNS-ek végzik. De lehetőség az is, hogy bizonyos géneket pedig serkentenek, mert nagyon sok gátló funkciót kódoló génünk is van, és a gátlás gátlása tulajdonképpen serkentést jelent – mondta a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.