Kintses Bálint és Papp Balázs vezette kutatócsoportok most egy új megközelítéssel jelentős előrelépést tettek a világszerte problémát jelentő kórházi fertőzések megfékezésében. Együttműködésben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal (NNGYK), az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, illetve öt kelet európai ország számos egészségügyi intézményével, egyedülálló térképet készítettek az egyik legveszélyesebb kórházi kórokozó (Acinetobacter baumannii) kelet-európai és világszintű előfordulásáról és az egyes változatok terjedésének mintázatairól - írja közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. Ezek az információk szisztematikusan összegyűjtve felbecsülhetetlen értéket képviselnek a járványügyi előrejelzések és a gyógyszerfejlesztés szempontjából.
A szegedi kutatók által kidolgozott szuperbaktérium-térkép alapja a baktériumok génkészletének részletes elemzése, amely pontos információt ad a vizsgált szuperbaktérium-fajok változatosságáról.
Az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumoknak ugyanis egy adott fajon belül sok száz változata létezhet, ez pedig komoly akadálya a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen is hatásos bakteriofág-terápiának, amely a hagyományos antibiotikumok egyik legígéretesebb, ugyanakkor a gyógyszerfejlesztés szempontjából a legnagyobb kihívásokat támasztó alternatívája.
A bakteriofágok olyan "jó vírusok", amelyek kizárólag baktériumokat fertőznek és pusztítanak el, miközben az emberi sejteket érintetlenül hagyják. Ez teszi őket ideális jelöltekké a baktériumok elleni harcban.
Azonban a fágok rendkívül specifikusak: minden baktériumfajon belül minden egyes változatra külön fágot kell találni.
Ez jelentősen megnehezíti a hatékony fágterápia alkalmazását, különösen a gyors lefolyású, antibiotikumokra nem reagáló fertőzések esetén. Ha a fertőzés kialakult, az állapotromlás visszafordítására legfeljebb egy-két hetes időkeret áll rendelkezésre, ami nem teszi lehetővé a pontos baktériumváltozat felderítését, az erre hatásos bakteriofág megtalálását és a terápiás célra alkalmazható fágkészítmény előállítását, a gyógyszer engedélyezéséről nem is beszélve.
Az eddig példátlan világtérkép segítségével a kutatók felfedezték, hogy bár a fajon belüli változatosság hatalmas, egy-egy régióban csupán néhány változat uralkodik. Ha rendelkezésre állna legalább 8–10 különböző, az adott régióra szabott bakteriofág-készítmény, az adott baktérium okozta kórházi fertőzések 80 százalékát kezelni lehetne.
Állatkísérletek is igazolták, hogy hatékony fágkombinációk állíthatók össze a kelet-európai régióban előforduló törzsek ellen.
Mint írják, ha ismert, hogy mely országokban fertőzik nagyjából ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházban ápolt betegeket, akkor globális összefogással hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel. A bakteriofág-terápiára szolgáló gyógyszerek engedélyezésének egyik fő akadálya ugyanis az, hogy nem tudjuk, kik azok a betegek, akiknek ugyanarra a fágkezelésre van szükségük, ezért az eddigi klinikai vizsgálatok sikertelenek voltak.
Ahhoz, hogy a fágterápia széles körben elérhetővé váljon, a gyógyszer-engedélyezés szabályai szerint megfelelő számú betegen kell bizonyítani a készítmények hatásosságát és biztonságosságát. Ebben bizonyosan áttörést hozhat a szuperbaktérium-térkép, és arra is reményt ad, hogy a fágterápia akár már a nem túl távoli jövőben szerves része legyen a személyre szabott betegellátás legmodernebb eszköztárának - csakúgy, mint a múlt század derekán az antibiotikumok.