Nyitókép: Unsplash.com

A gyerekek agyára ment a Covid – és ez komoly

Infostart
2024. szeptember 11. 06:41
Főként a lányok agya öregedett az átlagosnál gyorsabban a pandémia idején.

Az eddigi kutatások már rámutattak, hogy a koronavírus-járvány és a lezárások jelentős hatással voltak a tinédzserek mentális egészségére és szociális életére. Egy új tanulmány szerint a nagyfokú stresszhatás miatt egyes serdülők agya a szokásosnál gyorsabban öregedett a világjárvány alatt: a lányok agya átlagosan 4,2 évvel, a fiúké pedig 1,4 évvel öregedett gyorsabban – írja a CNN alapján a Portfolio.

Ez az első olyan tanulmány amely a korábbi serdülők agyi öregedését vizsgáló kutatásokkal ellentétben nemekre is lebontja az eredményeket. A kutatók 130, 12-20 év közötti résztvevő agyát vizsgálták MRI-vel a járvány előtt és után, Washington államban. A tudósok – a Covid-járványról mit sem sejtve – 2018-ban készítettek először felvételeket a résztvevők agyáról, ami után 2020-ban szerették volna újra megvizsgálni a tinédzsereket, de a közben berobbanó koronavírus-járvány miatt 3-4 évvel el kellett halasztaniuk a második mintavételt.

A serdülőkorban sok társadalmi hatás éri az embereket és jelentős érzelmi fejlődésen mennek át a fiatalok. Az agy külső részét alkotó agykéreg vastagsága természetes módon gyermekkorban éri el a csúcspontját, majd serdülőkortól kezdve, életünk végéig folyamatosan csökken. Ez a folyamat okozza az emberi agy öregedését. A kutatók a vizsgálatok során a lányok esetében sokkal jelentősebb agykéreg-vékonyodást figyeltek meg, mint a fiúk körében.

A lányoknál 30 agyi régióban, míg a fiúknál csupán két régióban gyorsult fel az agykéreg elvékonyodása a világjárvány alatt, a számítások alapján normálisnak tartott tempóhoz képest. A tanulmány szerint a lányoknál a leginkább érintett régiók a szociális kognitív funkciókhoz (például arcok felismerése, érzelmek feldolgozása) kapcsolódnak, míg a fiúknál a látómezőben lévő tárgyak feldolgozásáért felelős területeken mutattak ki változást.

A kutatók szerint az eredmények a "stresszgyorsulási hipotézis" jelenségével magyarázhatók, amely szerint a magas stresszhatás felgyorsíthatja az agy érését.