Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

"Lehet, hogy a figyelmünket elkerüli valami" - Rusvai Miklós figyelmeztet egy globális járvány veszélyére

Infostart / InfoRádió - Varga Mónika
2024. augusztus 30. 06:00
A WHO szerint a nemzetközi közösség évtizedek óta tartó hanyagsága vezetett ahhoz, hogy Afrikában a majomhimlő új, a korábbiakhoz képest könnyebben terjedő variánsa ütötte fel a fejét olyan országokban, amelyeknek nagyon kevés erőforrásuk van arra, hogy megfékezzék a vírus terjedését. Rusvai Miklós víruskutató szerint ugyanakkor nem lehet mindenre felkészülni, a természet mindig képes meglepetésekre.

Nagyon sok olyan betegség van, amelynek a jelenlétéről tud a tudományos élet, a trópusokon ezek gondot is okoznak; ilyen például a dengue-láz vagy a zikavírus, vagy most a majomhimlő vagy az ebola. Ezek egyes fejlődő országokban, legtöbbször a globális dél valamelyik régiójában vannak jelen és okoznak járványt.

Mint Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban elmondta, ezek az országok saját erőből valóban nem tudják megoldani a problémáikat, legtöbbször a közegészségügyi gondjaikat sem.

"Nagyon sok minden más is van a világban, háborúk... A globális észak segít, ahogy tud, de erőforrásai nem korlátlanok, ne felejtsük el, az elmúlt években számos gondunk volt nekünk is, hogy mást ne említsek, például a Covid jobban megviselte a globális északot, mint a globális délt" - világított rá.

Hogy a "leckét" megtanulja-e legalább a fejlett világ, illetve hogy a tapasztalás okoz-e a felkészültségben előrelépést, arról azt mondta: bár a kitörések nem véletlenszerűek, mindenre mindig nem lehet felkészülni.

"Most is

számos olyan potenciális kórokozó van a világban, amiről a nagyközönség sem tud,

bár a szakemberek ezekre figyelnek. Az egyik legismertebb talán a madárinfluenza, ami szintén bármikor globális járványt okozhat, de lehet, hogy a figyelmünket elkerüli valami, és az lesz majd a következő nagy járványokozó vírus anélkül, hogy előre sejtenénk. Sajnos a természet képes meglepetésekre, és a vírusevolúció, no meg a baktériumok különböző elkerülő stratégiái - például az antibiotikum-ellenállás - mind olyan tényezők, amelyek még most is az emberiség egyik fő veszélyforrásává teszik a fertőző betegségeket" - részletezte.

A majomhimlő most igen nagy mértékben terjed, de főként Afrikában. Ennek a különlegességnek az az oka, hogy ez az erdei vadállatok vírusa, és ezek a vadállatok, többek között különböző rágcsálófajok, az ottani országok konyhatechnikájában, étkezési kultúrájában szerepelnek.

"Az átlagos fertőzési terjedés úgy történik, hogy ezeket az állatokat zsákmányul ejti egy vadász, a feldolgozásuk, tehát nyúzás, darabolás, konyhatechnikai előkészítés során részben a vadászok, részben a családtagjaik fertőződnek, innentől kezdve pedig emberről emberre terjed a fertőzés, és akár súlyos gondokat is tud okozni. Minden esetben nagyon szoros kontaktus kell, elsősorban szexuális" - tette világossá, hozzátéve, hogy akár a családtagok által közösen használt konyhai eszközök, ruhák, bútorok, kilincsek is gondot okozhatnak.

(A cikknél hosszabb beszélgetést alább meghallgathatják.)


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Nem lehetett volna előre felkészülni a majomhimlő-járványra - a teljes interjú Rusvai Miklósal
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást