Kásler Miklós 2019-ben saját maga terjesztette a kormány elé a Közép- és Kelet-Európai Onkológiai Akadémia létrehozásának szándékát. A motiváció az volt, hogy 1945 után két irányba fejlődött az európai akadémiai világ, és a szovjet blokk értelemszerűen mind technológiai téren, mind a szervezettség területén jelentősen elmaradt.
"Magyarország kivételnek számított, mert Magyarország szervesen be tudott épülni az európai onkológia vérkeringésébe, köszönhetően Eckhardt Sándor professzor 22 éves intézetvezetői tevékenységének, illetve az utána következő huszonhat évnek" - mutatott rá az InfoRádióban Kásler Miklós onkológus, az emberi erőforrások korábbi minisztere, aki szerint 2018-ra a magyar onkológia már valóban európai színvonalat ért el:
- mind a négy egyetemen kialakult az onkológiai tanszék
- minden vármegyében van onkológiai központ
- elkészült az onkoterápiás protokoll
- az onkológiai tanszékek beilleszkedtek a nyugat-európai nagy onkológiai társaságok szinte mindegyikébe.
A magyar kormány felhívására - mint folytatta - 21 közép- és kelet-európai ország írta alá a csatlakozást, és ezzel egy olyan európai szervezet jött létre, amelyik súlyánál fogva "Európa egységesítését onkológiai szempontból előrevetítette", ezt pedig szerinte Nyugat-Európában is örömmel fogadták.
A konferencia aktuális témáiról is szólt: nagy hangsúly esett a nemzeti rákkontrollprogramokra.
"Az onkológia talán leglényegesebb kérdésköre, a megelőzés került előtérbe, ami vonatkozik a primer prevencióra és a szekunder prevencióra, illetve a szűrési rendszerekre, és elénk tártak nyugati tendenciákat is. Nyolc-tíz előadás zajlott le két nap alatt" - folytatta.
A rendezvényről készült összefoglalóban az olvasható, amely egy laikus számára megdöbbentő lehet:
2050-re a 65 éven felüliek jellemzően valamilyen daganatos betegségben élnek majd.
Ezt a tudományos információt Kásler Miklós is megerősítette.
"1905-ben készült az első magyar rákhalálozási statisztika a magyar birodalom területén, tehát háromszor akkora terület lakosságát nézve, és a rákhalálozás abban az évben a Magyar Királyság területén ötezer volt. Ez a szám jelen pillanatban Magyarországon körülbelül 33 ezer, hozzátéve, hogy a 2018 előtti évtizedek minőségi javulása következtében, bár azt nem tudtuk megakadályozni, hogy az évi rákos megbetegedések száma ne növekedjék eléggé rapid módon, de a halálozási ráta rendkívüli módon lecsökkent" - vázolta.
Az ez elleni küzdelem fontos részeként rámutatott, a magyar rákregiszter már 1999-ben létrejött, és ez európai szinten is igen pontos számokat szolgáltat.
Az emberek közben "várják a csodát": egy vakcinát, ami véd a ráktól, egy gyógyszert, amely meggyógyít, de hogy valójában mi lehet az ellenszer, az ennél sokkal összetettebb, mivel az életmódunkról is szó van.
Ha az életmódon tudnánk változtatni és egészségesebb módon élni, az a megbetegedés gyakoriságát csökkentené, hangsúlyozta, hozzátéve: a körülöttünk lévő viszonyok, a természetvédelem, a kipufogógázok mértéke, a dohányzás, tehát általában a külső rákkeltő tényezők epigenetikus tényezők, vagyis befolyásolják a gének működését. Ez a helyzet pedig intézkedést sürget - hívta fel a figyelmet Kásler Miklós.