Nyitókép: mikkelwilliam Getty Images

Gyilkos robotok és robotok gyilkosai – a mesterséges intelligencia teljesen átalakítja a háborúkat

Infostart
2024. június 3. 06:00
A napokban rendezték meg Washingtonban a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek második találkozóját. Az Egyesült Államokban egyre több olyan fegyver jelenik meg, amelynek vezérlését már MI segíti.

A konferencia legfontosabb célja az volt, hogy a fejlesztő cégek bemutassák a hadsereg vezetőinek a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő óriási lehetőségeket. Sokan ugyanis még mindig attól tartanak, hogy a "gondolkodó robotok" hamarosan átvehetik az irányítást az emberektől, és saját maguk dönthetnek akár fegyverek alkalmazásáról is. Az egyik vezető amerikai szoftverfejlesztő cég igazgatója azonban igyekezett eloszlatni ezeket a félelmeket. Alex Karp a Fox News-nak adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az ember még jó ideig nem lesz kihagyható a döntéshozatali láncból, mi több a fejlesztések célja is az: ne a roboté legyen az utolsó szó.

A Palantir vezérigazgatója arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban a gyorsaságot jelenti. Hatalmas mennyiségű információból percek vagy akár másodpercek alatt képes kikeresni a legfontosabbakat, és azokat olyan formában az ember elé tárni, amely alapján már könnyen lehet döntést hozni. Mint mondta, az MI-fejlesztésben Kína és Oroszország is óriási fantáziát lát és már sikerült jelentős eredményeket elérniük, így ha az USA meg akarja őrizni katonai vezető szerepét, akkor nem maradhat le ebben a versenyben.

Már nincs messze az, amikor a csatatereken és a levegőben robotok harcolnak drónok ellen. Forrás: Getty Images

Alex Karp azt mondta, a csendes-óceáni térségben a béke vagy háború kérdését az döntheti el, melyik szemben álló félnek van fejlettebb mesterséges intelligenciával támogatott hadereje. Példákat is sorolt a Palatir első embere. A harctéri parancsnokok számára már léteznek olyan digitális térképek, amelyeken 3D-ben láthatják nemcsak a szemben álló csapatok elhelyezkedését és fegyverzetét, hanem azt is, hogy a saját katonáik számára milyen gyorsan és mekkora mennyiségben tudnak ellátmányt, lőszert küldeni, illetve a földön zajló hadmozdulatokat a légierő hogyan képes támogatni.

De a mesterséges intelligencia sokat segíthet abban is, hogy miként tervezzenek meg egy hadjáratot. Ahogy egy régi mondás tartja: az amatőrök a stratégián vitatkoznak, míg a profik a logisztikát tervezik. Az MI támogatásával gyorsan megtalálhatók az ellátási láncokban rejlő hibák, vagy kiszúrhatók a beszállítók között azok,

amelyek alvállalkozói esetleg biztonsági kockázatokat jelenthetnek, mert mondjuk az ellenséggel is üzletelnek.

"Ma már nem számít, ha egyszerre akár ötven célpontot is kell megsemmisíteni. Csak az a lényeg, hogy legyen hozzá elegendő lőszer" – folytatta Alex Karp. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia jócskán feljavíthatja a régi, már elavultnak számító fegyverek hatékonyságát is, hiszen nagyságrendekkel pontosabb felderítést és célzást tesz lehetővé.

A digitalizáció minden korszerű hadsereg számára a fejlesztés legfontosabb iránya. Forrás: Getty Images

A konferencián egy volt amerikai hírszerzőtiszt, Shannon Clark is előadást tartott. Ő arról beszélt, hogy a mai, MI támogatta szoftverek jócskán lerövidíthették volna az iraki vagy az afganisztáni háborút, ráadásul a kimenetelük sem lett volna egy pillatanra sem kétséges. Az amerikai légierő vezérkari főnöke ezt azzal toldotta meg, hogy az USA nem maradhat le a számítógépes rendszerek fejlesztésében Kína, vagy Oroszország mögött, hiszen ma már az elektronika a harcérték legmeghatározóbb eleme. C.Q. Brown tábornok úgy fogalmazott:

"Ha harcolnunk kell, akkor azt teljes erőbedobással tesszük, mert győzni akarunk. Ehhez pedig a legjobb fegyverek kellenek."

Már az amerikai törvényhozók is felismerték a mesterséges intelligencia fejlesztésének fontosságát. A szenátus két pártjának képviselőiből álló egyik bizottsága 33 oldalas jelentést tett közzé, amelyben azt kérte a kongresszustól, hogy különítsen el 32 milliárd dollárt az MI-fejlesztésekre. A testület republikánus tagja, Mike Rounds szenátor azt hangoztatta, hogy az MI nemcsak a hadviselésben, hanem a rák és a fertőző betegségek elleni küzdelemben is fontos szerepet játszik. A szenátusi bizottság éppen ezért azt is javasolta, hogy a törvényhozás alsó háza mielőbb dolgozza ki a mesterséges intelligencia fejlesztésének és tesztelésének jogi követelményeit.

Ehhez a már sokat idézett Alex Karp annyit tett hozzá: "Nekünk kell meghatároznunk az MI fejlesztés keretit és szabályait, mert az ellenfeleink rendre áthágják a jogállamiság határait, semmibe veszik az emberi jogokat és a hadviselés nemzetközi szerződésekben rögzített normáit."