A kutatás a világ egyik legnagyobb genomszekvenálási projektje, a Bird 10 000 Genomes (B10K) része, amely 13 ország 49 intézményének, valamint a cikk 52 társszerzőjének együttműködésében valósul meg.
A B10K nevű projekt során a madarak törzsfejlődését rekonstruálták hatalmas mennyiségű genominformáció segítségével – magyarázta az InfoRádióban Székely Tamás. A cikk fontos megállapítása, hogy a madarak és a dinoszauruszok kortársak voltak; már a dinoszauruszok kréta kori kihalását megelőzően, a kréta és paleogén földtörténeti időszakok határán, a középidőben (mezozoikum) megjelentek, nemcsak a fosszilák, hanem a genomadatok alapján.
Az új törzsfa segítségével az evolúciós trendeket is vizsgálták a madaraknál; a madárősök tyúkméretűek voltak, és körülbelül 80 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Azóta sokkal több a verébalkatú énekesmadár, de általánosságban is csökkent minden más madárnak a testmérete.
Érdekes mód, ezzel szemben a madarak relatív agymérete – vagyis a testmérethez viszonyított méret – növekedett – mondta az evolúcióbiológus. Ennek okára, miután egy rendkívül hosszú, 80 millió éves időszakról van szó, a szakemberek csak hipotéziseket tudnak felállítani a jelenlegi adatokból.
Az egyik legnyilvánvalóbb ok a szociális viselkedés; a madarak jelentős része csoportokban, családokban él, gondozzák az utódokat, ami intellektuális feladat és kell hozzá a megfelelő agykapacitás – mutatott rá a szakember. Szintén az agynövekedés mellett szól az eszközhasználat – például a varjúfélék esetében –, és hogy csaknem a kutyák szintjén képesek megoldani bizonyos feladatokat.
„Okosak, amihez kell a hardver, mi úgy gondoljuk, hogy ez a két fő tény, a feladatmegoldás és a szociális viselkedés segítette az agyméret növekedését a madaraknál”
– fogalmazott Székely Tamás.
Azzal kapcsolatban, hogy melyik lehet a legokosabb ma is élő madárfaj, a HUN-REN-DE Reproduktív Stratégiák Evolúciója Kutatócsoport munkatársa megjegyezte: ezt körülbelül annyira nehéz megválaszolni, mint hogy ki a legokosabb ember a Földön: attól függ, hogy hogyan mérjük az okosságot.
A feladatmegoldó képesség szempontjából például rendszerint a varjúféléket szokták kiemelni, a hollót – „Új-Kaledóniában van egy kivételesen okos jószág, ami képes nagyon nehéz feladatokat megoldani" – és a papagájokat. Utóbbiak közül említésre méltók a kakaduk, amelyek nem pusztán szavakat tanulnak, de bonyolult zárakat is képesek kinyitni – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: azt megint csak nagyon megmagyarázni, hogy miért ennél a két csoportnál jelent meg a komplex feladok megoldásának képessége.
Egy biztos, az intelligenciának az egyik feltétele a hosszú élet titka,
hiszen egy olyan összetett szervnek a kialakulása, mint az agyé, nem egyik pillanatról a másikra történik.