A Rubicon Intézet által szervezett eseményeken elismert hazai kutatók meghívásával teszik izgalmassá és érthetővé a múlt megértésének újabb útjait. Az egyes témák a újkori magyar és közép-európai történelemtől egészen az ősi civilizációkat feltáró modern expedíciókig terjednek, amelyekhez további cikkek olvashatók a rubiconintezet.hu honlapon.
Népvándorlás és archeogenetika – új kutatások Közép-Európa átalakítóiról
A Nyugatrómai Birodalom szétesésének okai között mindig kiemelt szerepet tulajdonítottak azoknak a népvándorlási hullámoknak, amelyek átrajzolták Közép-Európa etnikai térképét. A Kr. u. 4. és 9. század közötti változások viszont számos későbbi, középkori vagy kora újkori írásokban megjelenő történetekben kaptak eredetmagyarázó szerepet. A korszak tudományos feltárása már a 19. században elindult, azonban kutatók generációira volt szükség, hogy a kevés számú egykorú írott forrásokban említett népeket összekösse a leletekkel. Ma már a régészet külön ága foglalkozik a hunok, gepidák, langobárdok és avarok emlékeinek és lelőhelyeinek feltárásával, 21. századi természettudományos módszereket is bevetve. Egy nemzetközi kutatócsapat élén a magyar szakemberek új válaszokat és összefüggéseket tártak fel a honfoglalás előtti évszázadok megértésében. Vida Tivadarral, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének igazgatójával és Rácz Zsófiával, az ELTE BTK Népvándorlás kori és Középkori Régészeti Tanszék vezetőjével Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa beszélgetett
Időkapszula: 80 éves az atombomba
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945 nyarán robbantották fel a világ első atombombáját. A kísérlet nemcsak a hadászat fejlődésének irányát, hanem az egész világrendet megváltoztatta. Bár a nukleáris fegyvereket soha nem vetették be élesben a második világháború után, a ’90-es évektől kezdve újabb és újabb szereplők csatlakoztak a „nukleáris klubhoz”. 2025 nyarán Izrael megelőző csapása az iráni nukleáris létesítmények ellen újra emlékeztetett arra, hogy a nukleáris fenyegetés nem a múlt relikviája, hanem a jelen valósága. Az Időkapszula című eseménysorozat részeként Baranyi Tamás (Magyar Külügyi Intézet) és Eszterhai Viktor (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) nemzetközi és biztonságpolitika szakértő beszélgetett az atombomba kifejlesztéséről és a világpolitikai hatásairól.
A „Narcos” világa régen és most – A kábítószer-kereskedelem Latin-Amerikában
Július 31-én Esztergomban, az MCC Feszten Lénárt T. András, a Szegedi Tudományegyetem Hispanisztika Tanszékének oktatója, illetve Rácz Árpád, a Rubicon Történelmi Magazin alapítója és főszerkesztője beszélgetett egymással többek között Pablo Escobar életéről, a kolumbiai és a mexikói kábítószer-kereskedelem történetéről, a drogok elleni küzdelemről, végül pedig a szintetikus anyagok előretöréséről.
Mohács 499 – Régi kérdések és új utak a mohácsi csata kutatásában
A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadseregei között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legismertebb eseménye a magyar történelemnek, amely fordulópontot jelentett az török és európai érintettek számára is. Az ütközet sorsfordító jellegét nemcsak II. Lajos király halála, hanem a rákövetkező események adták: a középkori Magyar Királyság nagyhatalmi pozíciójának vége, az ország területének pusztulása és rövidesen három részre szakadása. Az utókor emlékezetében Mohács kapcsán összekeveredett a bukás külső és belső okain való tűnődés, a széthúzás és magunkra hagyottság érzése, illetve a bűnbakkeresés és a „mi lett volna, ha?” kérdések ismételt megjelenése.
Milyen állapotban volt a Magyar Királyság a Jagelló-korban, és volt-e esélyünk a törökök ellen? Európai összehasonlításban hogyan értékelik ma a magyar haderő méretét és képességeit? Széthúzás, viszályok vagy a hősies kiállás jellemezte-e a magyar nemességet? Hogyan reagáltak az európai uralkodók a török veszélyre Mohács előtt és a csatát követően? – ezekről a kérdésekről is beszélgetett Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa B. Szabó Jánossal a Budapesti Történeti Múzeum történészével.
Zálog, aukció, műkincsek – A kereskedelem személyes oldala a modern Magyarországon
Bizonyos tárgyakkal kapcsolatos üzleti, kereskedelmi tevékenység nemcsak professzionális cégeket érintett a régi magyar társadalomban. Minden ember igyekezett adni-venni személyes dolgait, illetve valamilyen formában készpénzhez jutni. A széles körű egyéni igényekből szabályozott piaci működést a pozsonyi székhelyű Első Magyar Királyi Zálogház teremtett, amelynek alapítólevelét Mária Terézia írta alá 1773-ban.
A 19. századi polgárosodással párhuzamosan a zálogra épülő üzletág országos jelenséggé vált, és a magyar társadalom bevett gyakorlatként tekintett a zálogba adásra és a zálogházakból való vásárlásra. A századforduló idején és a 20. század első évtizedeiben a magántulajdonú tárgyak felhalmozása és kereskedelme egyre inkább művészeti alkotásokra, műtárgyak vagy műkincsekre koncentrálódott. 1920-ban pedig sor került az első nyugati mintára megszervezett klasszikus aukcióra is. Ebben az időben egyes polgárok ugyancsak kifejezetten magán-műkereskedési tevékenységükkel váltak ismertté. A kalandor életű Nemes Marcell birtokában volt például ekkor Európa egyik legnagyobb El Greco-kollekciója.
Hogyan változott a magyar társadalom viszonya a záloghoz és a tárgyak magánkereskedelméhez a 19–20. században? Miért kellett életre hívni az első aukciót, és hogyan vált általános polgári gyakorlattá a professzionális vállalat által szervezett műkereskedelem? Hogyan tett szert Nemes Marcell európai hírű kollekcióra, és mi lett a gyűjteményének sorsa? – ezekről is beszélgetett Fertőszögi Péterrel, a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. művészeti igazgatójával és Németh Istvánnal, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docensével Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa.
Hunyadi János és kora
Nagy várakozások előzték meg és bemutatása óta is tömegek követik a Hunyadi János életéről szóló új filmsorozatot. Ennek kapcsán a Rubicon-esten eredtek nyomába a törökverő hős történetének.
Hunyadi János azon kevés magyar történelmi szereplő közé tartozik, akinek elismertsége és emlékezete a teljes magyar közgondolkodásban egyértelműen pozitív. A kormányzó életét megannyi emlékezetes győzelem és drámai fordulat jellemzi, ugyanakkor – főként fiatal korát illetően – még ma is számos területen bizonytalanság övezi. Hunyadiról Pálosfalvi Tamással, a HUN-REN BTK tudományos főmunkatársával Nánay Mihály, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársa beszélgetett.
Grönland és a NATO: stratégiai kihívások és lehetőségek Északon
Miért akarja Trump megvásárolni Grönlandot, és mit árul el ez az amerikai stratégiai gondolkodásról? Milyen jelentősége van a területnek a transzatlanti biztonság szempontjából? Milyen szerepet játszik Grönland a NATO Északi-sarkvidéki védelmi stratégiájában? Hogyan kellene reagálnia a NATO-nak Kína egyre erősödő gazdasági és stratégiai érdeklődésére az Északi-sarkvidéken?
A magyar medicinák úttörője – Richter Gedeon és a hazai gyógyszergyártás a 20. században
A Rubicon és a BKIK programsorozata bemutatja azokat a kiemelkedő személyeket és vállalatokat, akik a magyar gazdaságban különleges sikereket értek el a 19. század közepétől az első világháborúig. A dualizmus idején a kémia és az orvostudomány gyors fejlődése tette lehetővé, hogy önálló gyógyszeripar alakuljon ki. A gyógyulásra való társadalmi igénynek köszönhetően a patikák száma is megtízszereződött az I. világháborúig. A korszak legkiemelkedőbb alakja Richter Gedeon volt, a mára multinacionális céggé fejlődött Richter Gedeon Nyrt. névadója és alapítója.
A világ legfejlettebb gyógyszeriparával rendelkező Németországtól nem messze kellett megteremtenie a hazai ipar alapjait, úgy, hogy egyes osztrák és német vállalatok a 19. század folyamán erősen a befolyásuk alatt tartották a magyarországi gyógyszerpiacot. A Richter számos gyógyszerészeti újítása mellett az ország első modern biológiai értékmérő laborját is létrehozta, és a 20. században azon kevés magyar vállalat közé tartozott, amely globális sikereket tudott elérni.
Elnökválasztás az Egyesült Államokban – botrányok, legendák, történelem
Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztás és az elnök beiktatása az egyik legjelentősebb politikai esemény. Bár az alkotmány rögzítette az államforma alapjait, az elnökválasztások lebonyolítása már a 19. század elején a politikai csatározások középpontjába került. Az új elnök hatalomátvétele nemcsak azzal járt, hogy a leköszönő elnökök gyakran nehezen engedték el a pozíciójukat, hanem azzal is, hogy el kellett viselniük a sajtó támadásait és a radikálisabb társadalmi csoportok reakcióit. A modern demokratikus államok választási kampányainak számos elemét – például a szónoklatokat és az ünnepélyes rendezvényeket – először az Egyesült Államokban alkalmazták és tették a politikai kultúra szerves részévé.
A magyar alkohol hírességei
A Rubicon Intézet és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében rendezték meg A magyar alkohol hírességei – A Dreher és az Unicum története a 19-20. században című estet. Török Róbert történésszel, a Dreher Söripari Emléktár művészeti tanácsadójával és Szájbely Ernővel, az Unicum Ház igazgatójával Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa beszélgetett.
A magyar ízek legendás mesterei
A magyar ízek legendás mesterei – Gundel, Gerbeaud és a budapesti vendéglátás létrehozói címmel rendezett estet a Rubicon Intézet és a Budapesi Kereskedelmi és Iparkamara. Niszkács Annával, a Gerbeaud ügyvezető igazgatójával, Kőrössy Zoltánnal, az Eventrend Group ügyvezető igazgatójával és Gundel Takács Gáborral Antalffy Péter, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa beszélgetett.
A kiugrási kísérlet
80 éve, 1944. októberében zajlottak a második világháborúból való magyar kiugrási kísérlet eseményei. Bár a sikeres kiugrás sem változtatott volna azon, hogy Magyarország a háború után a szovjet blokkba kerül, mégis valószínűleg jelentősen lerövidült volna az ország területén keresztülhaladó, mintegy fél éves pusztító háború. Az akció eredménye ismert, ám ma is nagyon sok tanulsággal szolgálhat a korabeli viszonyok tanulmányozása.
Széchenyi Döblingben – A „legnagyobb magyar” utolsó évei
Míg a „reformkor Széchenyije” sokkal inkább köztudatban van, addig a gróf életének utolsó szakaszáról jóval kevesebb szó szokott esni. Annak ellenére van ez így, hogy a döblingi magántébolydában – ahogy nevezték, illetve ahová szállították összeomlása után – képes volt újra olyan magas szintű írói tevékenységre, mint amilyenre a szabadságharc kitörése előtt.
Éppen ezért voltak olyanok, akik kétségbe vonták azt, hogy valóban beteg volt-e a „legnagyobb magyar”, és esetleg így a gróf tényleg csak menedékhelyként használta a döblingi szanatóriumot.
Mit lehet tudni Széchenyi egészségügyi állapotáról, milyen betegségben szenvedett? Milyen tevékenységet fejtett ki a döblingi szanatóriumban? Mi vezetett a tragikus véghez, valóban öngyilkos lett-e a „legnagyobb magyar”?
Mátyás király kódexei – A corvinák kutatása
Mátyás király kódexei a legismertebb magyar műkincsek közé tartoznak. Díszítésük, aranyozásuk, kötésük is az európai reneszánsz könyvművészet csúcsát jelentik. A budai királyi palotában létrejött uralkodói díszkönyvtár híre messze jutott, és egy olasz humanista még költeményt is írt róla.
A török hódítással járó pusztulás nem kímélte a kódexeket sem, azonban a modern kutatások számos példányt azonosítani tudtak az egykori gyűjteményből, amelyeket csak különleges körülmények között, ritkán állítanak ki a közönség számára.
A corvinák szakértői azonosítottak több olyan olasz reneszánsz festőművészt, akik nemcsak Itáliában dolgoztak Mátyás király számára, hanem eljöttek Budára is, valamint feltárták egy ugyancsak itt működő titokzatos könyvkötő mester tevékenységét is.
Kik és hogyan készítették a legszebb reneszánsz kódexeket? Mennyibe került a 15. században egy festett kéziratos könyv és kik olvashatták? Hol és hogyan maradtak fenn a corvinák?
Magyar ásatások Egyiptomban – A thébai sírok feltárása
Az ókori Egyiptom legismertebb emlékei közé tartoznak azok a pompásan festett sziklasírok, amelyeket Théba nyugati partjának dombjaiba vájtak több mint háromezer évvel ezelőtt. Az ELTE Egyiptológia Tanszékének irányításával 1983-ban indult régészeti feltárás később több expedícióra bővült.
A feltárások egyik kiemelt terepe a 65-ös számú sziklasír körzete, amelyet Bács Tamás vezet, és amelynek díszes falképei a Királyok Völgyével és a templomi jelenetekkel hozhatók kapcsolatba. A magyar kutatók 2024 márciusában is folytatták a mára több sírra kiterjedő régészeti terepmunkát, amely során Hatsepszut fáraónő korától egészen a korai kereszténységig tartó időszakból tártak fel leleteket.
Kik építették és kik díszítették az újbirodalmi elitsírokat? Mit tudhatunk meg a thébai temető későbbi sorsáról a legújabb magyar eredmények segítségével? Hogyan lehet feltárni és megőrizni a 21. században az ókori egyiptomi művészet egyedi alkotásait?
A kényszernek engedve: Trianon aláírása és ratifikációja
Trianon drámájával könyvtárnyi irodalom foglalkozik. A békeszerződés aláíróiról, kijelölésükről, megbízásuk körülményeiről, magának az aláírásnak a részleteiről, a
szerződés nemzetgyűlés általi becikkelyezéséről azonban sokáig csak közhelyek és téves megállapítások láttak napvilágot.
Kik voltak ők, az aláírók? Jelentéktelen mellékszereplők, vagy a helyzet és a kor áldozatai, akiknek a magyar történelem talán legnagyobb áldozatát kellett meghozniuk? Valóban távoztak a politikai és közéletből, miként alakult sorsuk, további életük?