"A beteg jobb felső tüdőlebenyében mutattak ki egy rosszindulatú elváltozást, miközben a bal felső lebenyt korábban már el kellett távolítani egy másik daganat miatt. További nehézséget jelentett a páciens idős kora, mivel ez behatárolta a szervi kapacitásait és a tartalékait" – mondta a szolnoki Hetényi Géza Kórház mellkassebész főorvosa. Szántó Zoltán azt is hozzátette, hogy egy kockázatbecslési kivizsgálás után mégis a műtét mellett döntöttek.
"Egy még gyerekcipőben járó módszert választottunk" – folytatta a mellkassebész. Ennél az eljárásnál az altatást úgy oldják meg, hogy a beteg nem kap izomlazító gyógyszert és a műtét sem mélyaltatásban történik. Kevesebb szövődményi lehetőséggel jár ez a módszer, amelyhez endoszkópos sebésztechnikai eljárást alkalmaztak.
"Nem vágjuk föl a beteg mellkasát nagy metszéssel, hogy akár a sebész keze is beférjen a mellkasba,
hanem kis metszésekkel videokamerát vezetünk a mellüregbe és ezen keresztül figyelve végezzük el a daganatos lebeny kivételét" – ismertette az eljárás lényegét a sebész főorvos. Azt is elmondta, hogy a daganatos jobb felső tüdőlebenyt maradéktalanul eltávolították a regionális első és második lépcsős nyirokcsomókkal együtt.
Szántó Zoltán szerint a beteg jól viselte a műtétet, ami nem volt hosszabb egy átlagos operációnál. A beavatkozást követően nem léptek fel komplikációk, és három nappal később a páciens már lábra tudott állni.
"Világszerte a mellkassebészeteken csak kevés helyen alkalmazzák ezt a fajta érzéstelenítési, felületes altatási módszert. Mi, a szolnoki Hetényi Géza Kórházban tíz évvel ezelőtt kezdtük el" – tette hozzá a mellkassebész főorvos.
Címképünk illusztráció