A házasságkötések száma Magyarországon 2014 óta emelkedik - ennek ellenére csökken a házasságban élők száma, párhuzamosan az európai trendekkel -, 2015 óta az európai átlag felett van, 2018 után pedig első lett az uniós rangsorban - állapítja meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss tanulmánya.
Hazánkban a házasulandók életkora sem tolódott ki olyan mértékben, mint az európai uniós átlag - derül ki a tanulmány összefoglalójából; a tanulmány a házasság hete alkalmából tekintette át a friss népszámlálási statisztikákat.
A sikerekben a magyar családpolitikai támogatási rendszer is fontos szerepet játszhat, a célzott kormányzati politika ismételten népszerűvé tehette a házasság intézményét, szemben a nyugat-európai tendenciákkal, ahol az elmagányosodás a jellemző.
A tanulmány Eurostatra is támaszkodó, részletes adataiból kiderül még, hogy a magyar nők az uniós átlagnál hamarabb, 29,7 évesen kötötték a(z első) házasságukat, míg az unióban ez az értéket 31,2 évre lehet becsülni. E tényezőben történelmi okok is szerepet játszhatnak, a XIX. századi demográfiai mutatók alapján megállapított úgynevezett Szentpétervár-Trieszt vonaltól keletre fekvő országokban fiatalabban, attól nyugatra pedig idősebb korban házasodtak az európaiak.
2021-ben az EU területén átlagosan 2,2 évvel idősebben mentek férjhez a nők, mint egy évtizeddel korábban. Magyarországon ez az emelkedés mérsékeltebb volt, 1,4 év. Azok közül az uniós országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre áll statisztika, Magyarországon tolódott ki legkevésbé a nők első házasságkötésének időpontja. E folyamat egy lassulás eredménye: az elmúlt 5 évben csupán 0,3 évvel növekedett az átlagéletkor, amely szintén az európai uniós top 3-ban szerepel. A magyarországi szám Szlovákiával megegyező értéket mutat.