Mint arról az Infostart korábban már beszámolt, a Balaton történetében először bizonyosodott be, hogy a tóban jelen vannak különféle mikroműanyagok, ráadásul gyógyszermaradványok is kötődhetnek hozzájuk.
A MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak a Science of the Total Environment szaklapban közölt tanulmánya szerint a Balatonban lévő 50-100 mikrométeres (µm, a méter milliomod része) mikroműanyagok bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába.
Igazolni tudta a kutatócsoport azt is, hogy a polisztirol és a polietilén önmagában, illetve egyes fogamzásgátló-maradványokkal együtt viselkedési és biokémiai változásokat okoz a nagy vízibolha egyedeiben (növekedési, szaporodási és biomarker-eltéréseket azonosítottak).
A Qubit cikke szerint más élőlényeket is vizsgálnak a kutatók abból a szempontból, hogy a vízrendszerből a Balatonba jutó fogamzásgátlók milyen hatást fejtenek ki - jelen esetben mocsáricsigákat.
Mind az embriók, mind a kifejlett csigák esetében nagyon sok változást figyeltek meg, mondta Fodor István kutató, miután a nagy mocsáricsigát (Lymnaea stagnalis) a Balatonban előforduló koncentrációhoz hasonló (10 nanogramm/liter) mennyiségű fogamzásgátló hormonnal kezelték.
A csigaembrióknál, amelyek fejlődése az átlátszó tojások miatt jól nyomon követhető, Fodor István és kollégái azt tapasztalták, hogy
a fogamzásgátlók hatóanyagát adó nemi szteroidok már a korai sejtosztódást is befolyásolták,
sokkal lassabban keltek ki, valamint módosult az embrionális korban mutatott táplálkozási aktivitásuk, szívműködésük és mozgásuk is. A kutatók a kifejlett állatoknál a nemi szteroidok mozgásra és táplálkozásra gyakorolt hatásait vizsgálták, és azt találták, hogy az állatok aktivitása a koncentráció függvényében vagy nagyon megnőtt, vagy jelentősen lecsökkent - írja a tudományos magazin.
A lap azt írja, Fodor István szerint szerint a kutatás „mindenképpen el fogja dönteni azt a nagyon régi vitát, hogy ezek a membrán szexszteroid-receptorok megtalálhatók-e a gerinctelenekben is”. Ennek, mint mondta, van egy érdekes evolúciós aspektusa is, mivel a membránreceptorok alapvetően ősibbek, mint a nukleáris receptorok és funkcionálisan konzerváltak, vagyis hasonlók lehetnek különböző állatcsoportok között.
Éppen ezért lehetséges, hogy már kialakultak a gerinctelenekben olyan membránreceptorok, amelyekhez képesek nemi szteroidok kötni.
A szakember úgy véli, ha végül az jön ki, hogy még sincsenek a puhatestűekben a gerincesekéhez hasonló membránreceptorok, abból nem az következik, hogy ne tudnának hatni a nemi szteroidok ezekre az állatokra. Ezek olyan alternatív mechanizmusokon keresztül is kifejthetik befolyásukat, mint a más membránreceptorokhoz történő kötés, vagy magukon a sejten belül okozott változások.
Emellett az egyszerűbb idegrendszer vizsgálata segíthet megérteni olyan, membrán nemi szteroid receptorok által közvetített jelátviteli útvonalakat, amelyek működése még emlősökben sem tisztázott, és ez egyben azt is elárulhatja, hogy ezek evolúciósan mennyire ősiek. Emiatt a nagy mocsáricsiga nemcsak az ökoszisztémára gyakorolt hatásunkat segíthet jobban megérteni, hanem akár a saját szervezetünk működését is - írja a magazin.