A szokatlan forgási irány régóta foglalkoztatja a tudósokat. Amerikai kutatók most egy új elmélettel álltak elő.
Valeri Makarov, az amerikai haditengerészet megfigyelőközpontjának tudósa, valamint Alexey Goldin, a chicagói Teza Technologies kutatója úgy véli, hogy a Naprendszer keletkezésének idejét érdemes vizsgálni a magyarázatért. Ez volt az az időszak, amikor a sziklás bolygók nagyrészt már összeálltak, de még mindig nagyon sok törmelék volt körülöttük. A kutatók által lefuttatott szimulációk szerint a törmelékhalmazból összeállhatott egy égitest, amely a Vénusz holdjává válhatott, ám az a túl gyakori ütközések, az árapály-jelenség, valamint az égitest mozgásának köszönhetően végül túl közel került a Vénuszhoz - írta a hvg.hu.
A bolygó gravitációja először darabokra téphette a holdat, majd a darabok becsapódtak a bolygó felszínébe - egy olyan ütközést eredményezve, mint amilyen az Uránuszt is az "oldalára" billentette.
A kutatók a megsemmisült holdat Neith-nek nevezték el.
Az elméletüket bemutató tanulmány az Universe című tudományos lapban jelent meg.