A 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete, vagyis az 1850-es évek óta, 2024-ben pedig a felmelegedés átlépheti a 1,5 Celsius-fokos küszöböt – jelentette be az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata.
Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke az InfoRádióban azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2023-as év sok szempontból meghaladott minden eddigi rekordot. A globális átlaghőmérséklet 2023-ban 1,48 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtt, amikor elkezdődött nagyobb arányban a fosszilis tüzelőanyagok égetése, és ezzel a Nap energiájának csapdába ejtése és Föld légkörének melegítése.
"Először nem tűnik soknak ez a közel másfél fok, de ha arra gondolunk, hogy a civilizáció története során az éghajlat nagyon stabil zónában volt, egy Celsius-fokos sávból nem mozdult ki, akkor ez azt mutatja, hogy elhagytuk azt az éghajlatot, amelyre a civilizáció, az élelmiszer-ellátó rendszer, a városaink, az infrastruktúránk, az emberi vagyonunk, az országhatáraink alapultak.
Hatalmas stresszt jelent az, hogy egy teljesen új klímába kezdünk lépni"
– mondta a klímakutató.
Ürge-Vorsatz Diána arra is felhívta a figyelmet, hogy nem maga a melegedés a probléma, hanem az ezáltal okozott szélsőséges időjárási jelenségeknek a gyakoribbá, intenzívebbé válása, hosszabb időtartama, valamit új helyeken történő megjelenése. Példaként említette a villámárvizeket, az aszályokat, az emberi életeket követelő áradásokat. "A klímával kapcsolatos mutatók olyan értékeket mutattak, amiket még soha nem mértünk, nem is láttunk, és nagyon messze vannak az eddig mért értékektől,
még a klímakutatók is kapaszkodva, kétségbeesve reagáltak ezekre az értékekre"
– mondta a szakértő.
Az üvegházhatású gázok folyamatosan növekvő mennyisége a légkörben jelenti az alapproblémát, de a tavalyi év globális felmelegedését meglódította az úgynevezett El Nino-jelenség is. Mint a klímakutató magyarázta, ez egy olyan óceánáramlási páros, az El Nino és a La Nina, amely néhány évenként indul be, és ha az egyik irányba áramlik az óceán, akkor sokkal melegebbet okoz a világban, ha pedig a másik irányba áramlik, akkor kicsit mérsékli a globális átlaghőmérsékletet, és egyúttal befolyásolja azokban az időszakokban a világ klímáját. A hatása pedig nem csekély, mert a déli féltekén beinduló, néhány hónapig tartó El Nino-hatás önmagában levesz három százalékot az Egyesült Államok nemzeti össztermékéből, és az érintett óceánparti országokban ez elérheti a tíz százalékot is.
Tavaly különösen erős volt El Nino-jelenség, de más kisebb hatások is belejátszottak a hőmérséklet-emelkedésbe, például a vulkáni tevékenység, a hajózás által kibocsátott szennyezőanyagok csökkentése, de a szakértő szerint összességében ez mind viszonylag mérsékelt hatású, az összmelegedés legnagyobb felelőse az emberi tevékenység.
A globális felmelegedés mértéke és főleg tempója arra figyelmeztet, hogy most már nem elég áttérnünk a megújuló energiaforrásokra, hanem jóval kevesebb energiát kellene előállítanunk és felhasználnunk,
ugyanakkor Ürge-Vorsatz Diána szerint ezt nem jeleni feltétlenül azt, hogy a fogyasztást is vissza kell fogni. Mint fogalmazott, nagyon sok olyan mód van, ahol a jólétet növeljük, de az energiaigényt csökkentjük. Példaként említette az úgynevezett 15 perces városokat, ahol nem kell autóba ülni munkához, iskolába eljutáshoz, ügyintézéshez, bevásárláshoz, vagy a nulla energiaigényű épületeket, ahol a legnagyobb hidegben is csak minimális fűtési energiát kell használni, mégis nagyon jó hőkomfort van, sőt jobb, mint egy átlagos mai, modern épületben.
"Nagyon sok olyan megoldás van, ahol még tudunk jobban élni, kevesebb energiából, és ez az, amit át kell gondolnunk, mert nem tudjuk elég gyorsan megnövelni a megújulóenergia-termelő kapacitásokat ahhoz, hogy az iszonyúan növekvő energiaéhségünket tiszta energiaforrásból ellássuk" – jelentette ki, és hozzátette, ráadásul ezeknek is vannak környezeti hatásai, nincs igazán tiszta energia, mert amikor energiát használunk, abból mindig lesz környezeti hatás. "Emiatt fontos megállítani az energiaigény folyamatos növekedését, úgy kell tudnunk megtanulni növelni a jólétet, hogy az energiaigényeket ne növeljük tovább" – mondta.