A NASA Amerika legelső kisbolygó mintáját hozta vissza a Földre 2023. szeptember 24-én, amikor magyar idő szerint délután 5 óra körül az OSIRIS-REx szondáról pár órával korábban levált, nagyjából 46 kilós kapszula landolt az Utah állambeli tesztpályán, a sivatag közepén. A kapszula körülbelül 250 gramm mintával tért vissza a Bennu kisbolygóról, amiről annyit érdemes tudni, hogy egy körülbelül 500 méter átmérőjű, szabálytalan, leginkább kockára emlékeztető alakú kis égitest, ami pályája során – amikor a Nap körül kering –, kétszer is metszi a Földünk pályáját, magyarán egy Föld-közeli objektum.
NASA’s first sample of an asteroid arrived on Earth?!
— PUNIT VADOLIYA (@PUNITVadoliya2) September 25, 2023
The robotic spacecraft OSIRIS-REx, carrying a sample containing rock and dust collected in space from the asteroid Bennu, has arrived.
#NASA #asteroid #Bennu #OSIRISREx pic.twitter.com/SBPyFudly3
Kiss László szavai alapján a 2016-ban útnak indított OSIRIS-REx, amikor 2018-ban megérkezett a kisbolygóhoz, egy nagyon érdekes, apró kavicsokkal borított felszínű égitestet talált, hazatértével most pedig egy hétéves sztori zárult le. A számokat illetően a csillagász megjegyezte: két évig tartott, mire megtalálták azt a helyet, ahol „tuti biztos” volt, hogy mintát tud venni, hazaútja pedig csaknem három évig tartott. Az űrszonda teljes útvonal alatt 4 milliárd kilométert utazott. "Nem utolsó sorban,
a begyűjtött minta remélhetőleg 4,5 milliárd éves múltba, a Naprendszerünk keletkezésének korszakába repíthet vissza"
– emelte ki a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.
A japán űrügynökség (JAXA) a Hayabusa nevű szondáival 2010-ben és 2020-ban már hozott vissza, először milligramm nagyságrendben, másodjára 5 gramm mintát, tehát az amerikaiak által most hozott 250 gramm minden korábbi mintánál legalább ötvenszer, de akár ezerszer is több. A minták azonban nem csak mennyiségben, de összetételben is eltérőek: az OSIRIS-REx alapvetően egy szénben gazdag égitestet mintavételezett meg, amivel kapcsolatban az a remény, hogy bonyolultabb szén-hidrogéneket is tartalmazó molekulákat sikerült majd esetleg beazonosítani, amik köztudottan a DNS-nek és RNS-nek alap építőkövei – magyarázta Kiss László. „Ténylegesen
arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy érintetlen ősi naprendszeri darabkában mennyire vannak meg azok az építőkövek, amik a Földünk kialakulása után néhány százmillió évvel már az élet legprimitívebb formáit létre voltak képesek hozni.”
A begyűjtött talajmintából a NASA külföldi partnerei, a Kanadai Űrügynökség és a JAXA is fognak kapni „darabkákat” részletes földi laboratórium elemzésekhez – tette hozzá a csillagász.