Tavaly csaknem 470 ezer kolerás esetet regisztráltak világszerte, ezek száma 2021-ben még "csak" 220 ezer volt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai azonban hiányosak. Korábbi becslés évente 1,5-4 millió megbetegedéssel, valamint 143 ezer halálesettel számoltak.
Rusvai Miklós járványtani szakember, egyetemi tanár szerint ez a betegség a fejlődő világban gyakori, évek óta a statisztikákat Banglades, Afganisztán, Etiópia, Haiti és Kongó vezeti.
"Ezekben az országokban is erősen időjárásfüggő, a monszunidőszak, tehát a nedves évszak az, amikor felpörög a kolerás esetszám. Ebben ráadásul egyéb tényezők is közrejátszanak, a háború, a földrengés, az árvizek, mindezek elősegítik azt, hogy ezekben az országokban, amelyek nagyon labilisak politikailag, és a személyi higiénia feltételei nem adottak, vezető kórok."
A legtöbb megbetegedést a szennyezett víz okozza világszerte.
"A legfontosabb tünet a rendkívül erőteljes hasmenés. Aki pedig ebben szenved, általában nem utazik, tehát visszatarthatatlan, vízszerű hasmenés jelentkezik röviddel a fertőzés után, nagyon rövid tehát a lappangási idő. A baj az, hogy a betegség átvészelése után kialakulhat hordozás anélkül, hogy ez a jellegzetes tünet lenne, tünetmentesen is lehet tehát valaki baktériumhordozó, behurcolhatja a betegséget egy területre, de ilyenkor általában csak akkor ütheti fel a fejét a fertőzés, ha a fogadó területen a személyi higiénia nagyon súlyosan csorbát szenved" – részletezte.
A kolerával érintett országok száma is növekszik. Tavaly 44 országban jelentették a megjelenést, egy év alatt 9-cel növekedett a szám, eközben hivatalosan 2349 ember halt meg a kórban. "Papíron" 24 országban van járvány jelenleg.