Majdnem minden második ember szív- vagy érrendszeri betegségben hal meg Magyarországon, ez Nyugat-Európában 35 százalék körüli arányban van, ami nagyon nagy különbség.
"Ezek megelőzhető halálok lennének. A rizikófaktorok kezelésében például nem vagyunk jók, még mindig nem állunk jól a dohányzással, a magas vérnyomás kezelésével. Csak az érintettek fele tud a betegségéről, csak a csoport felénél van jól beállítva a vérnyomás" – mondta az InfoRádióban Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának alelnöke.
Szerinte a stresszt és az ülő foglalkozást is fel lehet oldani megfelelő mozgással, mindennapos "sportszerű tevékenységgel".
"Attól, hogy valaki ülőmunkát végez, még nem jelenti azt, hogy ő biztosan koszorúérbeteg kell hogy legyen" – tette hozzá. Ha közben túlsúlyos vagy dohányzik valaki, akkor persze már "extra veszélyben van".
Becker Dávid kijelentette, hogy
a népbetegség szintjén álló koszorúér-betegségért az életmód a felelős.
"Sokszor hozzájárulunk a szívelégtelenség kialakulásához, másodlagosan esetleges ritmuszavarok tekintetében. Az örökletes szívbetegségek kevésbé függnek a környezeti tényezőktől, de lényegesen kisebb betegségszámuk is, valamilyen örökletes szívbetegsége körülbelül minden 200. embernek van; ez nem biztos, hogy komoly szívbetegséget fog jelenteni az ember élete során, de az is lehet, hogy valakinél fiatalon tragikus esethez fog vezetni" - részletezte.
Hogy az örökletes szívbetegség kötődhet-e az elődök életmódjához, arról azt mondta: nem, genetikai eltérésről van szó.