Szeptember 7-én magyar idő szerint hajnali háromnegyed 2-kor a Tanegasima Űrközpontból a japánok elindítottak egy rakétát, rakterében két űreszközzel:
- az egyik néhány perccel az indítás után elhagyta rakétát, tekintettel arra, ez egy Föld körül keringő űrteleszkóp, az XRISM lesz majd,
- a másik a SLIM, Smart Lander for Investigating Moon (okos leszállóegység a Hold felderítésére), ez nagyjából 10 hónap múlva kísérel meg leszállást égi kísérőnk felszínén.
"Tehát a japánok immár az űrkutatási ügynökség keretein belül is megpróbálnak eljutni Holdunk felszínére, emlékeztetünk, tavaly egy magáncég beruházásából megpróbáltak már leszállni a Holdon, de ez nem sikerült, lezuhant és összetört az eszköz" - magyarázta Kiss László csillagász az InfoRádióban.
Amivel Japán ki akarja bővíteni az eddigi lehetőségeket, az az, hogy pontszerű pontossággal szállnának le oda, ahol érdekes.
"Ezt ők úgy fogalmazták meg, hogy
ne oda szálljunk le, ahová lehet, hanem oda, ahová akarunk"
- tisztázta Kiss László.
Hogy a röntgenes asztronómiai műhold pontosan milyen megfigyeléseket, méréseket végez majd, arról azt mondta, a röntgen csillagászati eszköz a japán röntgencsillagászati hagyományoknak a folytatása.
"Eddig már hat röntgen űrteleszkópjuk volt az űrben 1976/1977 és 2016 között, a legutóbbi egy viszonylag erős kudarc volt. Az XRISM azt tudja, hogy képeket fog készíteni röntgensugárzás-tartományban, illetve színképeket a nagyon forró gázokról odakint az univerzumban, távoli galaxishalmazok röntgensugárzó plazmáját fogja detektálni és a nagy kozmikus struktúrák kialakulását fogja vizsgálni. Ezt a japánok úgy foglalták össze, hogy a misszió újdonsága a többi, jelenleg is működő röntgen űrtávcsőhöz képest, hogy
a színképei sokkal több színt fognak tudni megkülönböztetni,
mintha a világot eddig 100 színben látnánk, ők ezzel szemben 2000 színre fölfogják növelni az elérhető felbontást; tehát mondjuk azt, hogy ki fog virágozni a röntgensugárzásban az univerzum képe az XRISM-nek köszönhetően. 10 hónap ez is egyébként, mire a tudományos közösség számára fel fogják kínálni a pályázati lehetőséget, az első néhány hónapban a mérnöki beüzemelés fog bekövetkezni" - részletezte.
Hogy cél-e az emberes űrutazás a Holdra, arról azt mondta, véleménye szerint az Artemis program keretein belül következhet be ilyen, egyelőre egy amerikai-japán-kanadai összefogás próbál megvalósítani egy Hold körüli űrállomást.
"Itt most egy alig 200 kilós egység úgy fog majd leszállni, hogy a fedélzetén lévő számítógép azonnali képelemzéssel fogja nézegetni, hogy hol van érdekes célpont. Amit kijelöltek leszállási pontnak, az egyébként egy 15 fokos dőlésszögű lejtő, ilyen helyre az emberiség még tényleg nem szállt le, tényleg az a cél, hogy 100 méteres pontossággal találják el a célpontot. Ez azért lesz érdekes, mert ha látunk egy olyan területet, ahol jégdarabok hevernek, akkor azt nem 10 kilométerrel arrébb kell megtalálni, hanem legfeljebb 100 méteren belül" - ecsetelte Kiss László.
Arra reagálva, hogy manapság miért külön próbálkozik most megint minden nemzet hasonló projektekkel, azt mondta, az indiaiakra érdemes figyelni.
"A legutóbbi Chandrayaan-3 azért 2023-ban ment, mert a korábbi 2019-ben kudarcos volt, azért, mert sok évet csúszott, vártak az oroszokra. Aztán egyszerűen nem működött. Azt is ki szokták emelni, hogy az indiaiak egy hollywoodi film költségéből mentek a Holdra, tehát néhány 10 millió dollárból.
Egy erős gazdaságú országnak ez nem tétel.
Az, hogy technológiával megmutassa egy ország, hogy 'jók vagyunk'. Ráadásul a projekt egyik fő részvényese a Mitsubishi autógyár, nagyvállalatokat is érdeklő tevékenység az, hogy elmenjünk a legközelebbi égitestre. A nemzeti büszkeség mellett tehát a nemzetgazdaság erősítéséről is szó van" - fűzte hozzá.
Az együttműködés akkor jön tehát, amikor az egyes nemzeti tudásokat egy nagyobb vállalkozásba tudják betenni, ilyen az Artemis program is - magyarázta még Kiss László.