Az új, egy amszterdami Alzheimer-konferencián bemutatott skála a daganatos betegekhez hasonló rendszer alapján állapítaná meg az állapot súlyosságát – írja a Reuters. Ezzel egyidejűleg az enyhe, közepes és súlyos jelzőket nem alkalmaznák tovább a betegséggel kapcsolatosan.
A korábbi irányelveket 2018-ban alkották meg, a változásra pedig azért lehet szükség, mert az Alzheimer-kórral kapcsolatos kulcsfontosságú fehérjéket, például a béta-amiloidot a vérben kimutató tesztek elérhetősége javult, az új kezelések alkalmazása előtt pedig meg kell erősíteni a betegség patológiáját.
Clifford Jack, a Mayo Klinika munkatársa, a jelentés vezető szerzője szerint az új rendszert úgy tervezték, hogy pontosabb legyen, és jobban tükrözze a személy alapbetegségét.
A változást akkor jelentették be, amikor több új Alzheimer-gyógyszer alkalmazását is megkezdhetik az orvosok (lásd keretes írásunkat).
"A személyre szabottabb orvoslás korszakába lépünk, kezdjük megérteni, hogy vannak bizonyos biomarkerek, amelyek eltérő mértékben emelkednek meg a különböző stádiumban lévő embereknél" – mondta Maria Carrillo, az Alzheimer Társaság tudományos főmunkatársa.
Az új rendszerben a betegek a kóros biomarkerek jelenléte és a kognitív változások mértéke alapján 1-től 7-ig terjedő pontszámot kapnának. A rendszer négy biológiai stádiumot is tartalmaz: a, b, c és d. Az 1a stádium például az, amikor a személy teljesen tünetmentes, de kóros biomarkerekkel rendelkezik.
A 2. stádiumban az egyénnek abnormális biomarkerei lehetnek és nagyon finom változások jelentkezhetnek a viselkedésében és gondolkodásában. A 3. stádium nagyjából megfelel a jelenlegi, enyhe kognitív zavarnak nevezett, tüneteket megelőző stádiumnak,
míg a 4., 5. és 6. stádium a jelenlegi enyhe, közepes és súlyos demenciának felel meg.
Az új skála tartalmaz egy 0. stádiumot is azok számára, akik olyan géneket hordoznak, amelyek garantálják, hogy Alzheimer-kór alakul ki náluk. Ebbe a kategóriába tartoznak a Down-szindrómások, akiknek 75 százaléka felnőttként Alzheimer-kórban szenved.
A javasolt iránymutatásokat az orvosok a klinikai gyakorlatban való felhasználásra szánják, mivel sokan először szembesülnek azzal a lehetőséggel, hogy olyan kezeléseket kell felajánlaniuk a betegeknek, amelyek lassíthatják a betegség lefolyását, nem pedig csak a tüneteket kezelik.
Az Alzheimer-kór, amely fokozatosan pusztítja a memóriát és a gondolkodási képességeket, az agyban bekövetkező változásokkal jellemezhető. A 2018-as iránymutatások, amelyeket kutatási célokra szántak, az Alzheimer-fehérjék kimutatására szolgáló, nehezen hozzáférhető és költséges, a klinikai diagnosztikában ezért ritkán használt tesztek eredményeire alapozott.