A több mint egy évtizede tartó talajvízkivonás eltolta bolygónk forgástengelyét, évente körülbelül 4,3 centiméterrel kelet felé billentetve azt – írja a CNN.
Ez az eltolódás a Föld felszínén is megfigyelhető, mivel hozzájárul a globális tengerszint emelkedéséhez – számoltak be a kutatók a Geophysical Research Letters című folyóiratban megjelent tanulmányukban.
"A Föld forgástengelye valójában sokat változik, de tanulmányunk azt mutatja, hogy az éghajlattal kapcsolatos okok közül a talajvíz újraelosztása gyakorolja a legnagyobb hatást annak elmozdulására"
– mondta a tanulmány vezető szerzője, Ki-Weon Seo, a dél-koreai Szöuli Nemzeti Egyetem földtudományi oktatási tanszékének professzora.
Bár számunkra nem érzékelhető, a Föld észak-déli tengelye mentén körülbelül 1609 kilométer/óra sebességgel forog.
Az évszakok váltakozása a bolygó forgástengelyének szögéhez igazodik, az idő során vándorló tengely pedig globális szinten befolyásolhatja az éghajlatot – nyilatkozta a kutatási eredmény kapcsán közleményben Surendra Adhikari, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója.
A Föld belseje kőzetből és magmából áll, mely sűrű, forró magot vesz körül. A külső, sziklás rétegben hatalmas mennyiségű víz is található: a bolygó felszíne alatti víztartó rétegek néven ismert sziklatározók a becslések szerint több mint ezerszer annyi vizet tartalmaznak, mint a világ összes felszíni folyója és tava.
A tanulmányban vizsgált időszakban, 1993 és 2010 között az ember több mint 2150 gigatonnányi talajvizet termelt ki a Föld belsejéből, főként Észak-Amerika nyugati részén és India északnyugati részén. Ha ezt a mennyiséget az óceánba öntenénk, az körülbelül 6 milliméterrel emelné a globális tengerszintet.
2016-ban egy másik kutatócsoport megállapította, hogy a Föld forgástengelyének 2003 és 2015 közötti elmozdulása összefüggésbe hozható a gleccserek és jégtakarók tömegének, valamint a bolygó szárazföldi folyékony vízkészleteinek változásával.
Sőt: bármilyen tömegváltozás is történik a Földön, beleértve a légköri nyomást is, az hatással lehet a forgástengelyre.
A légköri nyomásváltozások okozta tengelyváltozások periodikusak, ami azt jelenti, hogy a forgási pólus vándorol, majd visszatér a korábbi helyzetébe – mondta Seo. Ő csapatával azt vizsgálta, a talajvíz milyen hatást fejt ki erre.
A Föld tengelyének elmozdulását az űrben lévő mozdulatlan kvazárok rádióteleszkópos megfigyelései révén mérik, fix referenciapontként használva őket. Az új tanulmányhoz a tudósok a felszín alatti vizek kitermelésére vonatkozó 2010-es adatokat vették alapul, és azokat számítógépes modellekbe építették be, a felszíni jégveszteségre és a tengerszint emelkedésére vonatkozó megfigyelési adatokkal, valamint a forgási pólusváltozásokra vonatkozó becslésekkel együtt.
A talajvíz újraelosztása a modellek szerint alig két évtized alatt több mint 78,7 centiméterrel billentette kelet felé a Föld forgástengelyét. A forgástengely hosszú távú változásainak legjelentősebb mozgatórugója már korábban is ismert volt: ez a köpenyáramlás, azaz olvadt kőzet mozgása a földkéreg és a külső mag közötti rétegben.
Az új modellezésből kiderül, hogy a talajvízkivonás a második legjelentősebb tényező.
A talajvíz felhasználása fontos szereppel rendelkezik az ivóvízellátásban, de ez a készlet véges: ha egyszer kinyerték, nehezen pótlódik vissza. A talajvíz kitermelése pedig pusztán kimeríti az értékes erőforrást; az új eredmények azt mutatják, hogy ez a tevékenység nem szándékolt globális következményekkel jár.
"Az emberek különböző módokon befolyásolják a földi rendszereket, és tisztában kell lenniük ezzel" – mondta Seo.