Amennyiben ez emberekben is lehetségessé válik, az hatalmas lépést jelent afelé, hogy a hosszú távú űrutazások is lehetővé válhassanak. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert patkányokkal sikerült elérni - ezek az állatok természetes viselkedésük szerint nem hibernálódnak - írja a The Guardian.
Ez felveti annak lehetőségét, hogy az emberben is megmaradhatott egy csökevényes hibernációs áramkör az agyban, amelyet mesterségesen újra lehet aktiválni.
"Ha mindez emberben megvalósíthatónak bizonyul, elképzelhető, hogy az űrhajósok egy olyan sisakszerű eszközt viselnek, amelyet úgy terveztek, hogy a hipotalamusz régióját célozza meg a hipotermia és a hipometabolizmus állapotának előidézésére" - mondta Hong Chen, a St. Louis-i Washington Egyetem docense, a kutatás vezetője.
A kutatócsoport először a hipotalamusz preoptikus területnek nevezett mély agyi régióban azonosította neuronok egy csoportját, amelyekről kiderült, hogy részt vesznek a testhőmérséklet és az anyagcsere szabályozásában téli álom idején. Kimutatták, hogy egerekben ezeket az idegsejteket mesterségesen aktiválni is lehet ultrahanggal, amelyet nem invazív módon, egy sisakon keresztül juttatnak be.
Amikor stimulálták őket, az egerek testhőmérséklete nagyságrendileg egy órán keresztül körülbelül 3 fokos csökkenést mutatott. Az egerek anyagcseréje a szénhidrátok és a zsír energiafelhasználásáról a zsírra váltott, ami a téli álom egyik fő jellemzője, szívritmusuk pedig körülbelül 47 százalékkal csökkent, mindezt szobahőmérsékleten.
A tudósok egy automatikus, zárt visszajelző rendszert is kifejlesztettek, amely ultrahangimpulzusokat adott le, hogy az egereket az indukált hibernáció állapotában tartsa, ha felmelegedés jeleit mutatták. Ez lehetővé tette, hogy az egereket 24 órán keresztül 33 fokos hőmérsékleten, hibernációhoz hasonló állapotban tartsák.
Amikor az ultrahangos rendszert kikapcsolták, felébredtek.
A Nature Metabolism című folyóiratban ismertetett kísérletek azt mutatták, hogy ugyanez az eszköz patkányoknál is működött, amelyeknél egy fokkal csökkent a testmaghőmérséklet, amikor ugyanazt az agyi régiót célozták meg. Chen szerint az eredmény "meglepő és lenyűgöző" volt, és a csapat tervezi, hogy nagyobb állatokon teszteli a technikát.
Emberekben az olyan életveszélyes állapotok kezelésekor hozhat hasznot a hibernáció, mint amilyen a stroke vagy a szívroham: a túlélés esélye nő, ha sikerül megnyújtani azt az időablakot, amelyben segíteni lehet a betegen. A non-invazív technológia ráadásul viselhető eszközökön keresztül tud segítséget nyújtani.