Nyitókép: Pixabay

Mikor csattant el az első csók? Korábban, mint eddig hittük

Infostart
2023. május 20. 19:05
Már az ókori Mezopotámiában ismerék a szokást, mely elterjedtebb is volt annál, amiről eddig szóltak a kutatások.

Mintegy 4500 évvel ezelőtt is megcsókolták már egymást a szerelmesek: ez ezer évvel korábbra a datálja a csókolózás szokásának eredetét, mint az eddigi ismereteink - írja a The Guardian.

A szokás bizonyítékaira időszámításunk előtt 2500 évvel született szövegekben bukkantak, melyek fölött eddig elsiklott a tudományos élet. Ezek alapján a csókot már a legkorábbi mezopotámiai közösségek is ismerték.

A Science-ben közölt tanulmány azt is megállapította, hogy a szokás gyakorlása már ekkor az orális úton terjedő fertőzések átadásához, így többek közt a herpesz terjedéséhez vezetett. Kutatások szerint a baráti vagy családi csók elterjedt jelenség volt az emberi közösségekben univerzálisan és időtől függetlenül, de a romantikus csókról nem gondolták, hogy kulturálisan univerzális lenne.

A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a csókolózás az ókorban számos kultúrában a romantikus intimitás szokásos részének számított, és nem egy adott régióból származik, ahogy azt a korábbi kutatások feltételezték. Egy korábbi hipotézis szerint a csókolózás legkorábbi bizonyítékai a mai India területéről származnak, i.e. 1500-ból.

Az ókori mezopotámiai szövegek arra utalnak, hogy a csókolózás a házaspárok sajátja volt, bár a csókolózást a nem házas emberek szerelmi vágyai részének is tekintették.

"Az ókori Mezopotámiában az emberek ékírással írtak agyagtáblákra. Sok ezer ilyen agyagtábla maradt fenn a mai napig, ezek egyértelmű példákat tartalmaznak arra, hogy

a csókolózás az ókorban a romantikus intimitás részének számított, ahogyan a csókolózás a barátságok és a családtagok kapcsolatának is része lehetett.

A csókolózás tehát nem tekinthető olyan szokásnak, amely kizárólag egyetlen régióból származik és onnan terjedt el, hanem úgy tűnik, hogy több ősi kultúrában több évezreden át gyakorolták" - Troels Pank Arbøll, a dániai Koppenhágai Egyetem mezopotámiai orvostörténeti szakértője.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a bonobók romantikus-szexuális céllal csókolóznak, a csimpánzok plátói csókolózása pedig a társas kapcsolatokat kezeli. Mivel ők az ember legközelebbi élő rokonai, a tudósok szerint ezek a gyakorlatok utalnak a viselkedés ősi jelenlétére és evolúciójára az emberben.