A gyakori hormonbetegségek közül a legismertebbek a pajzsmirigygondok Kovács Gábor szerint. "A lakosság nagyon nagy százalékát érintik, ráadásul ha a pajzsmirigyet nézzük, annak a daganatos betegsége a leggyakoribb endokrin daganat, és általában is a daganatos betegségek legnagyobb részét adják. Azt határozta el az Európai Endokrin Társaság, hogy felhívja a figyelmet: ez a betegség itt van köztünk, megfelelő figyelmet kell hogy élvezzen" – részletezte a főorvos.
Szerinte a szűréseknek és az ellátás nehézségeinek fókuszba kell kerülniük, de nehezen felismerhető egy endokrinológiai betegség korai stádiumban, mert sokféle elváltozásról lehet szó.
"Vannak köztük igen ritka betegségek, például az agyalapi mirigy daganatos betegségeinek egy része nem is kerül felismerésre, mivel nem termel hormont; akkor igen, ha már olyan méretű, hogy látászavart okoz. Közben viszont a lakosság öt százalékának van olyan agyalapi mirigy daganatos betegsége, amivel nem kell csinálnia semmit, ezek jóindulatúak, nem okoznak károsodást, életminőség-romlást, de hogy felismerjük a veszélyt, nagyon nehéz feladat. Nagyon kevés az endokrinológus itthon és Európában is, ezért hosszú várólisták alakulnak ki, mert nagyon sokféle betegség tartozik hozzájuk" – magyarázta Kovács Gábor.
Intő jel lehet például már az elhízás is, aminek hátterében nagyon sokszor áll endokrin kórkép. Felmerülhet ilyenkor valamilyen belső elválasztási szerv daganatos betegsége, az agyalapi mirigy vagy a mellékvese túlműködése, vagy egyszerűen az inzulinelválasztás zavarai, inzulinrezisztencia. Ezeket mind endokrinológusoknak kellene felismerniük, de nincs kapacitás.
Az elhízást leszámítva – ahol a hormonkérdés részben ok, részben következmény – a többi kórkép megelőzése nem nagyon lehetséges,
ezek gyakran sejtmutációkhoz kötöttek, sokszor az embernek genetikai hajlama van arra, hogy súlyos betegsége alakuljon ki; egyes esetekben lehet szó megelőzésről, például az inzulinrezisztenciában szenvedők a megfelelő táplálkozással úrrá tudnak lenni a betegségen, a szénhidrát megszorítása lehet kulcsfontosságú, de a pajzsmirigybetegségek kialakulásánál csak kicsit lehet módosítani a helyzeten azzal, hogy megfelelő jódellátottságot biztosítanak.
"A magyar társaság pajzsmirigyszekciójának volt az utóbbi évek nagy feladata, hogy ismételten fókuszba helyezze a jódbevitelt populációs szinten. Sikerült is elérni, hogy a közétkeztetésben kötelező sójódozás van, amitől azt várjuk, hogy hosszú távon sokkal kevesebb túl nagy pajzsmirigyes beteg lesz" – mondta a főorvos, és hozzátette, ennek kedvező következménye, hogy csökken a szükségessé váló műtétek száma.
A bevihető nyomelemek közül még a szelént említette, ha van elég, nem lesz annyi pajzsmirigy-alulműködéses beteg sem, de "táplálkozással nem sokat tudunk tenni" – tisztázta Kovács Gábor.
Vigasztalásként elmondta még, hogy aki időben fordul orvoshoz és kerül szakorvoshoz, a teljes gyógyulásra is – túlnyomó többségben – esélye van.