Nyitókép: emlekmento.hu

A nagyon sérült fotók is menthetők

Infostart
2023. május 3. 07:19
A papír alapú képek minősége az idő múlásával rengeteget romlik: kifakulnak (vagy elsötétednek), széttöredeznek és megsérülnek. Különböző technikákkal viszont megmenthetők az utókornak.

Kevesen tudják, de otthon is nekikezdhetünk a régi képeink feljavításának, ám ha ilyesmire adjuk a fejünket, fel kell készülnünk rá, hogy nem lesz egyszerű dolgunk.

„Első lépésként egy szkennerre, fényképezőgépre vagy kamerás mobilra van szükségünk, amivel digitalizálhatjuk a fotót. Ha ezzel megvagyunk, választhatunk például egy ingyenes képjavító programot, aminek a segítségével módosíthatjuk a kép kontrasztosságát, színtelítettségét, tudjuk sötétíteni, világosítani a képet vagy akár retusálni is. Akár online is elérhetünk ilyen programokat, de mobiltelefonra is számtalan applikáció létezik, amelyeknek egyszerű a kezelhetősége és addig tudunk próbálkozni vele, amíg a számunkra tetsző eredményt kapjuk” – ismertette az Emlékmentő Digitalizáló Stúdió kommunikációs vezetője.

Stier-Nemes Lenke szerint

a szkenner beállításoknál első lépésként mindenképp ügyeljünk a felbontásra.

Egy sima lapszkenner ugyanis 150-200 dpi felbontással dolgozik normál esetben, ami az iratok szkenneléséhez bőven elég, ám egy fotónál már nem lesz jó minőség, és pixelesedni fog a képünk. Ha 1:1 arányú képként szeretnénk digitalizálni, akkor érdemes 300 dpi-s felbontást állítani, de ha nagyítanánk a képet bátran lehet 600 dpi-t választani, ha tudja az adott eszköz.

„Azt is érdemes megnézni, hogy milyen színmélységet enged beállítani a szkennerünk, mert óriási különbség van egy 24 bites true color és egy 48 bites deep color beállítás között, hiszen utóbbi mintegy 1 milliárd különböző színárnyalatot tud megkülönböztetni. Szintén érdemes ellenőriznünk, hogy milyen javító funkcióval rendelkezik a gépünk.

Vannak ugyanis olyan szkennerek, amelyek a vörös szem effektust is korrigálni tudják automatikusan vagy éppen rendelkeznek szösz-eltávolító funkcióval. Ezeket ajánlatos kikapcsolni, mert sok esetben korrigálnak tévesen. Az ilyen hibákat később a fotójavító alkalmazásokban is tudjuk majd javítani” – tette hozzá a szakember.

Léteznek olyan képfeljavító programok is, amelyek úgy hirdetik magukat, hogy elég csak lefotóznunk a régi képet és

az AI-alapú (mesterséges intelligencia) alkalmazás mindent kijavít rajta.

Stier-Nemes Lenke szerint itt is sok mindenre érdemes figyelnünk a sikerhez. „Az ilyen alkalmazásoknál általában a telefon minősége az egyik szűk keresztmetszet, illetve az, hogy amikor befotózzuk ezeket a képeket, hogyan világítjuk meg. A legtöbb fotó ugyanis fényes vagy fél-fényes papírra van nyomtatva, ami be tud csillanni. Ezt úgy küszöbölhetjük ki, hogy nem direkt fénnyel világítjuk meg, hanem mondjuk teszünk egy fehér papírlapot a kislámpa elé, így egy lágyabb, egyenletesebb fény éri a képet. A sokféle fotókorrekciós megoldáson túl, az AI-alapú alkalmazások már a fekete–fehér fotókból színes képeket is képesek varázsolni.”

Fontos azonban tudni, hogy az otthoni képjavításokkal mindamellett, hogy remekül kikapcsol minket közben és a kreativitásunkat is hagyhatjuk szárnyalni, korlátozott eredményeket tudunk csak elérni. Nagyon sok applikáció használ „összemosásokat” a képjavítások során, ami mondjuk egy monitoron, vagy telefon kijelzőn nézve jónak tűnik, nyomtatva már közel sem lesz annyira esztétikus.

Ezért, ha ennél többre vágyunk vagy a fotó feljavításához kevésnek érezzük az otthoni technikát és a saját tudást, kérhetünk professzionális segítséget is.

„Először is digitalizálni kell ezeket a képeket, mert papír alapon nem nagyon tudunk sajnos mit tenni velük. A digitalizálás során arra kell figyelni, hogy nem mindegy, milyen szkennert használunk. (…) A felbontás azonban önmagában nem minden, hiszen nagyon fontos a színmélység is. A profi fotó-szkennerek 24-48 bites színmélységgel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy akár 1 milliárd különböző színt is felismernek, ezzel szemben egy átlagos irodai lapszkenner általában 8-16 biten dolgozik, ami néhány száz színt jelent. Illetve a színmélységen kívül a harmadik fontos szempont a szkenner dinamika tartománya. Ez határozza meg, hogy az optika milyen maximális világosság különbséget képes érzékelni. Azaz pl. ha a fotón valaki a napnak háttal áll, ezért sötét az arca mennyire képes felismerni az eszköz az arc egyes részleteit. A professzionális eszközök akár 4 OD-s dinamika tartománnyal is rendelkezhetnek, míg az átlagos szkennerek 2-2,5 OD-t tudnak nagyjából.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem lesz annyira színhű és részletgazdag a kép. Ez az utólagos javításoknál jelent problémát, hiszen az AI-alapú szoftverek az összes színeltérést és apró árnyalatot felismerik, ennek köszönhetően pedig nagyon aprólékosan tudnak javítani. (…) A felbontás ugyanakkor a nyomtatott kép méretének szempontjából fontos, hiszen minél nagyobb a felbontás, annál nagyobb képet tudunk jó minőségben nyomtatni belőle, de érdemes megkeresni az aranyközéputat, mert a felbontás növelésével a digitalizált fájl mérete is drasztikusan nő. Így előfordulhat, hogy nem lesz olyan program, ami képes megnyitni az óriási fájlt” – fejtette ki a szakember.