Nyitókép: NASA/JPL-Caltech

Így juthatnak élelemhez a jövő asztronautái a Marson

Infostart
2023. április 2. 08:00
A NASA tervei szerint a 2030-as évekre elérhető a nagy cél, de a marsi kolóniát nemcsak kiépíteni kell, hanem fenntartani is.

Bár Matt Damon könnyedén tudott krumplit termeszteni a Mentőakció című filmben a vörös bolygón, a valóságban ez közel sem ilyen egyszerű. A légkör százszor vékonyabb a földinél, nincs a felszínen víz, fele annyi napfény jut a bolygónak, mint a Földnek és –62 Celsius fok az átlaghőmérséklet – írja a CNN.

Az Interstellar Lab nevű, párizsi és Los Angeles-i székhelyű startup ugyanakkor úgy véli, van megoldása a nehéz helyzetre: olyan, kontrollált körülményeket biztosító kapszulákat terveztek, melyek egyszer akár a Marson is lehetővé tehetik a növénytermesztést.

Barbara Belvisi, a startup vezérigazgatója azt mondja, gyerekként arról álmodott, hogy az ember több bolygó meghódítására is kész lesz. Belvisi egy évet töltött a NASA AMES űrportál mérnökeivel, mielőtt 2018-ban elindította az Interstellar Labet.

Az általuk kidolgozott koncepció a Nutritional Closed-Loop Eco-Unit System, azaz NUCLEUS nevet viseli. A kilenc kockakapszulából álló moduláris szerkezetet úgy tervezték, hogy négy űrhajós számára tápláló étrendet biztosítson egy kétéves küldetés időtartamára. Belvisi szerint képes friss mikrozöldségek, zöldségek, gombák és ehető rovarok előállítására is.

A koncepció két éve a NASA mélyűri élelmezési versenyében az első fordulóban továbbjutott, idén januárban pedig a 11 döntős egyikévé vált. Most Cape Canaveralben tesztelik, a versenyben áprilisban hirdetnek győztest.

A NUCLEUS kapszulakockák belsejében a növényeket vertikális növénytermesztési rendszerben termesztik, amely sok tudós szerint a legjobb megoldás a marsi mezőgazdaság számára. Talaj nélkül, ellenőrzött környezetben termeszti a növényeket, tápanyagban gazdag vizet juttatva közvetlenül a növények gyökereihez. A hagyományos szabadtéri mezőgazdasághoz képest lényegesen kevesebb vizet és műtrágyát használ a módszer, és a víz folyamatos keringetésével nagyon kevés hulladék keletkezik. Dubajban a világ legnagyobb vertikális farmján három hektáron alkalmazzák a módszert

évi egymillió kilogramm terményt,

például kelkáposztát, spenótot és rukkolát termelve.

A módszer zord körülmények közt is működhet: vizet lehet a jégből szerezni, a fényt pedig tükrökkel vagy szélerőművel generált elektromos áram révén lehet biztosítani. Útközben a gravitáció hiánya miatt nem működne a dolog, a Marsra érve azonban a marsi gravitáció már segít abban, hogy így lehessen terményeket termeszteni.

A Vacsora a Marson: A vörös bolygót tápláló és a földi mezőgazdaságot átalakító technológiák című könyvben azokat az ételeket képzelik el, amelyeket ezekben a rendszerekben lehetne termeszteni és felszolgálni a marsi telepeseknek. Lenore Newman, a Fraser Valley-i Egyetem Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Intézetének igazgatója és Evan Fraser, a Guelph-i Egyetem Arrell Élelmiszeripari Intézetének igazgatója jegyzik a kötetet.

"A marsi élet fenntartásának kulcsa egy rendkívül intenzív, zárt körfolyamatú, hatékony élelmiszerrendszer" – mondta Newman. Fraser szerint LED-világítás és egy nukleáris reaktor használata mellett bármi lehetséges. Ez a rendszer emlékeztet arra is, hogy a körforgást be kell zárni, semmit sem szabad elpazarolni, így jó példa lehet arra is, hogyan kellene a Földön bánnunk erőforrásainkkal.

"A vertikális mezőgazdaság figyelemre méltó munkát végzett a munkaerő, a víz és a földköltségek csökkentésében. Hatalmas termelékenységet ér el négyzethektáronként egy munkaórára és egy liter vízfelhasználásra vetítve" – mondja Fraser. Arra, hogy működhet-e a módszer a Marson, egyszerű a válasz Fraser és Newman szerint is.

A Mars felfedezésének lehetőségeiről szól az alábbi Aréna-beszélgetés: