A műholdak gyártói és üzemeltetői kerülhetnek célkeresztbe, ha valóban sikerül tető alá hozni egy megállapodást: a cél az lenne, hogy aki valamit az űrbe juttat, az hozza is le azt akkor, amikor már nem üzemképes.
A felhívást az űr- és tengerkutatás prominens képviselői tették azt követően, hogy a tengerek védelmében sikerült hasonló megállapodásra jutni március elején - írja a The Guardian.
"Ha túl lassan cselekszünk, az hatalmas zűrzavart fog okozni. Most még megvan a lehetőségünk arra, hogy időben lépjünk, de az óra ketyeg" - mondta Imogen Napper, a Plymouthi Egyetem Nemzetközi Tengeri Szemétkutató Egységének tengerkutatója.
Körülbelül 9000 műhold kering a Föld körül, de
2030-ra ez a szám valószínűleg meghaladja a 60 ezret.
A tendencia nagyrészt a kis műholdak megakonstellációi felé való elmozdulás eredménye. Az Elon Musk által vezetett SpaceX több mint 3000 Starlink műholdat bocsátott már a legzsúfoltabb alacsony Föld körüli pályára, ez a szám 2026-ra eléri a 12 ezret is.
A világűr hatalmas, a legtöbb műhold azonban ezen az alacsony pályán mozog, kevesebb mint 1000 km magasságban. A teljesen működőképes eszközök mellett ez a terület tele van már meghibásodott eszközökkel, korábbi ütközésekből származó veszélyes törmelékkel és elhasznált rakétaalkatrészekkel. Becslések szerint 100 tonnányi régi műhold nem követhető darabja van már itt.
A szemét nagy része évtizedek óta az űrben van: januárban egy régi szovjet rakétatest egy halott orosz kémműhold mellett száguldott el,
méterekkel kerülve csak el az ütközést, ami több ezer darabra szakította volna őket.
Az egyik félelmetes forgatókönyv az Envisattal, az Európai Űrügynökség legnagyobb földmegfigyelő műholdjával való ütközés.
Az űrszemét felhalmozódása használhatatlanná teheti a kulcsfontosságú pályákat.
Napper szerint minden olyan országot, amely használja vagy használni kívánja a világűrt, be kell vonni a szerződés kidolgozásáról szóló tárgyalásokba. Egyértelművé kell tenni, hogy a műholdak gyártóinak és felhasználóinak felelősséget kell vállalniuk a régi műholdak pályáról való eltávolításáért és az ütközésekből származó törmelékek eltakarításáért, a végrehajtás pedig bírságokat és egyéb ösztönzőket is magában foglalhat.
"Ha a műanyagszennyezés megfékezésére már egy évtizeddel ezelőtt beavatkozást kezdeményeztek volna, akkor talán a felére csökkent volna az óceánban ma jelen lévő műanyagok mennyisége" - írják Napper és kollégái.
A tárgyalás ugyanakkor feltehetően nem lesz egyszerű, mivel
geopolitikai ellenfeleknek kellene megállapodásra jutniuk.
Fontos, hogy minél több ország belépjen egy ilyen egyezménybe, a nagyobb államok pedig példát mutathatnak a többieknek.
(A nyitóképen: űrszemét által okozott sérülés a Nemzetközi Űrállomás Zvezda szervizmoduljának egyik ablakán.)