A DEEPMINE-nak (Reprogrammed Bacteriophage Particle Assisted Multi-species Functional Metagenomics) elnevezett eljárással a klinikai gyakorlat szempontjából releváns kórokozók új antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának valószínűsége a jelenleg széles körben alkalmazott módszereknél élethűbben modellezhető.
A DEEPMINE segítségével előrevetíthető a gyógyszerjelölt antibiotikumok várható hatékonysága, így már a fejlesztés korai stádiumában értékes segítséget nyújthat a legígéretesebb kutatási irányok megtalálásához. A budapesti, pécsi és izraeli kutatók közreműködésével végzett tudományos munka részleteit és a világviszonylatban is nagy érdeklődésre számot tartó eredményeket bemutató tanulmányt a rangos Nature Microbiology című folyóiratban publikálták.
A klinikai gyakorlatban ma egyre többször jelennek meg olyan baktériumok, amelyekkel szemben már egyetlen rendelkezésre álló antibiotikum sem hatékony. A baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége évente mintegy 700 000 halálesetért felelős világszerte.
A probléma népegészségügyi jelentőségét érzékelteti, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kiemelt területként foglalkozik a többszörösen gyógyszer-rezisztens kórokozók elleni küzdelem előmozdításával. Pesszimista becslések szerint 2050-re az antibiotikum-rezisztencia a vezető halálokok közé léphet elő, ha nem kerülnek be mielőbb hatékony, új antibakteriális szerek a terápiába.
A fentiek alapján joggal merülhet fel a kérdés: van-e egyáltalán remény arra, hogy valaha is leküzdjük a kórokozók antibiotikum-rezisztenciáját, vagy elkerülhetetlenül eljön az az idő, amikor éppúgy belehalhatunk majd egy banális fertőzésbe, mint a penicillin felfedezése előtt?
Minél szélesebb azon gyógyszerek köre, amelyekkel szemben egy adott kórokozó már rezisztenssé vált, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy egy hasonló hatásmechanizmusú új gyógyszerrel szemben is gyorsan ellenállóvá tud válni. A kutatók szerint azonban ha – például az általuk kidolgozott új eljárás révén – már a gyógyszerfejlesztés korai szakaszától tudatosan úgy irányítanák a folyamatot, hogy a potenciális gyógyszerjelöltek hatásmechanizmusa megkerülje a legnagyobb kockázatot jelentő rezisztenciamechanizmusokat, ez minden bizonnyal növelné a sikeres fejlesztések arányát, és hosszú távon reményt adna a legrettegettebb klinikai fertőzések hatékony leküzdésére.