Szeizmikus, geodéziai és belső hőterjedési mérések tervével érkezett ez a szonda Marsra 2018-ban, és ezek közül a legnagyobb siker egyértelműen a "marsrengésjelző" szeizmométer volt. Ez a négy év alatt több mint 1300 marsrengést detektált, ami meglepően nagy szám, ennyit valójában senki sem várt – emelte ki Kiss László az InSight küldetését értékelve.
Mint mondta, volt olyan rezgés is, amit nem a Mars kérgének rendeződései, belső átmozgásai okoztak, hanem például meteoritbecsapódás révén keletkezett. A szonda a légköri robbanást, majd a becsapódás hangját is érzékelte, és aztán a Mars körül keringő szondák le is fotózták a becsapódás során kidobódott jégtömböket.
"Egy nagyon érzékeny helyszíni, felszíni mérőeszköz volt az InSight. 2022. december 15. óta megszakadt vele a kapcsolat, és két kommunikációs kísérlet után, melyek mindegyike sikertelen volt, a NASA bejelentette, hogy ezáltal véget értnek minősíti az InSight küldetését" – idézte fel a szakember.
Azért fontos és tanulságos tudnunk, hogy milyen rengések vannak a Marson, mert onnan ismerhetjük, hogy a földrengések hogyan terjednek a Földünkön belül. Például ha kipattan egy hatalmas rengés Chilében vagy Japánban, akkor az berezgeti az egész bolygó belsejét, és a rengéshullámok tanulmányozásával lehetett kideríteni, hogy pontosan mekkora a földkéreg, mekkora alatta a földköpeny, és hol kezdődik a Föld olvadt vasmagja. Vagyis bele tudunk nézni egy bolygó belsejébe.
Az InSight mérésein keresztül ezt először az emberiség történetében lehetővé tette egy másik kőzetbolygó esetében is.
"A holdi kőzetrengéseket a Holdra szállított földrengésjelzők vizsgálatával sikerült földeríteni az 1970–90-es években, de a Mars mint önálló égitest a második ilyen objektum a Naprendszerben és a modern tudomány történetében, amit sikerült belsőleg átvilágítani a rajta keresztül haladó hullámok vizsgálatával."
Kiss László megjegyezte: ezt másképpen nem lehet kideríteni.
Az InSight eredményei közé tartozik az, hogy kiderült, mekkora a Mars jelenlegi vasmagja, amiből
ki lehetett kiszámítani, hogy miért kapcsolódott ki a mágneses tere pár millió évvel ezelőtt: mert kihűlt és megszűnt az a "dinamó", ami a Föld belsejében is működik.
Ennek mikéntjét az InSight friss méréseiből rekonstruált Mars belső értelmezésével lehetett megérteni.
"Végeredményben egy összehasonlító planetológia vált lehetségessé a Föld és a Mars összevetésével – hangsúlyozta Kiss László. – Mindez azért fontos, mert a Naprendszerünkben ez a két bolygó az, amely a lakhatósági zónában kering, azaz az élet számára valamikor az elmúlt 4,5 milliárd évben alkalmas volt. A Föld ma is az – és tegyünk meg mindent azért, hogy így is maradjon –, a Mars pedig a Naprendszer korai szakaszában volt lakható."
Az InSight azért nem tudott tovább dolgozni, mert egyszerűen szólva lemerült. A marsi szelek annyira nem erősek, mint a filmekben (hogy az embereket ellökje), de annyira igen, hogy a porszemcséket felkapja, és ezekből négy év alatt olyan vastag porréteg rakódott le a napelemtábláira, hogy az megakadályozta a további működését. Ám az eredetileg tervezettnél így is jóval tovább működött.
Mint a szakember emlékeztetett, az InSightnak két kísérlete volt, de egyik sem járt igazán sikerrel. Az egyik, a Vakond elnevezésű"hőmérő" eszköz például megpróbálta magát beleverni a marsi talajba, de nem sikerült neki. Kiderült ugyanis, hogy az a technológia, amit a Földön kitaláltak, nem működik a Marson. "Van ez így" – jegyezte meg Kiss László.
Ezzel együtt úgy véli, hogy az InSight csapata tökéletesen boldog azzal, amit a szonda az elmúlt több mint négy évben letett az asztalra.
Ráadásul vannak még a Marson működő emberi eszközök, amelyek szolgáltatnak adatokat. Összesen 11 vagy 12 Mars-szonda dolgozik a vörös bolygó térségében. Van olyan, amely leszállt és méréseket végez (lander), van olyan, amely útvonalakat jár be (rover) – a kínaiaknak is van ilyenjük, az amerikaiaknak több működő is van még, továbbá vannak a bolygó körül keringő szondák (orbiter), és fotózzák a Mars felszínét (például az Egyesült Arab Emirátusok Hope orbitere is ott kering).
Olyan sok a szonda, hogy ma már nem nevezhető igazán "magányos" bolygónak a Mars – foglalta össze a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.