A műanyagszennyezés leggyakrabban polietilénből készült tárgyakat jelent: spanyol kutatók felfedezése alapjaiban változtathatja meg a korábban nagyon nehezen elbonthatónak megítélt műanyagfajta kezelésének módját.
A szakemberek azt találták, hogy a polietilén órák leforgása alatt lebomlik, ha viaszmolyok lárvájából vett nyálnak teszik ki azt – ugyanilyen hatást csak az ért el eddig, ha hosszú éveken át ki volt téve a műanyag a természet erőinek.
A Sky News cikke szerint a viaszmoly lárvái általában a méhek által
méhsejtek készítéséhez használt kemény viasszal táplálkoznak, ezért a méhészek kártevőnek tekintik őket.
Két olyan, nyálukban megtalálható enzim, ami ennek a viasznak a lebontásához szükséges, a műanyagot is bontja – ez a spanyol kutatók nagy felfedezése.
A műanyag lebomlásához az oxigénnek be kell hatolnia a műanyag molekuláiba, az úgynevezett polimerekbe: ez az oxidációnak nevezett folyamat. A kutatás megállapította, hogy a nyálban lévő enzimek hatására ez a folyamat néhány óra alatt végbemegy anélkül, hogy a műanyagot hővel vagy sugárzással előkezelnék.
A polietilén a világon legszélesebb körben használt műanyagfajta, melyet 1933 óta gyártanak. Előállításában kifejezett cél volt, hogy nehezen bomoljon le: épp ezért akár évtizedekig érintetlen marad megfelelő körülmények között.
Federica Bertocchini molekuláris biológus, a kutatócsapat vezetője szerint nemcsak hogy felfedezték az enzim hatását a műanyagra, de képesek azt szintetikusan is előállítani, így nem lesz szükség lárvák millióira a műanyagbontás érdekében. Ha állatokat kellene felhasználni, az problémás lenne az általuk termelt szén-dioxid-kibocsátás mértéke miatt, de praktikusan is nehezebb lenne a feladat.
Az elmúlt 30 évben nőtt meg különösen a műanyagfelhasználás világszerte: évente több százmillió tonna műanyaghulladék keletkezik emiatt.
Ennek a mennyiségnek kevesebb mint 10 százalékát hasznosítjuk újra.
Idén márciusban az Egyesült Nemzetek Szervezete a nairobi tárgyalásokat követően jóváhagyta a világ első globális műanyagszennyezési egyezményének létrehozásáról szóló mérföldkőnek számító megállapodást, amelynek célja, hogy 2024-re jogilag kötelező érvényű megállapodás szülessen.