Kutatók számításai szerint a klímaválság miatt hússzor nagyobb volt az esély idén nyáron arra, hogy rekordokat döntögető szárazság alakuljon ki az északi féltekén – a felmelegedés nélkül ilyen mértékű aszályra négyszáz évenként egyszer kerülne csak sor.
Az élelmiszer- és az energiakrízist is mélyítette az eső hiánya a The Guardian cikke szerint, mivel a termés kisebb mennyiségű a szárazság miatt, és az erőművek működésére is kihatott a csapadék hiánya. A jövőben még keményebb aszályok vérhatók, hacsak nem iktatjuk ki a fosszilis üzemanyagok használatát, figyelmeztetnek a kutatók.
Több mint hetven éve nem volt ilyen száraz európai nyár
A száraz körülményeket Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában egyaránt a hőhullámok okozták, a szerény mértékű csapadék szerepe kisebb volt. A 2022-es nyár ugyanakkor lehetetlen lett volna az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül.
Csak Európában 24 ezer ember halt bele a forró időjárásba.
Az adatok szerint Európában 1950 óta nem volt ilyen száraz a nyár, a teljes északi félgömböt tekintve pedig 2012 után ez volt a második legaszályosabb meleg évszak. Ez nehezítette a vízhez való hozzájutást, erdőtüzekhez vezetett, először alakított ki nemzeti szintű aszályt Kínában, valamint az USA területének felén. Az Egyesült Királyságban most először emelkedett 40 fok fölé a hőmérséklet, sokkolva a kutatókat.
A fosszilis üzemanyagoktól meg kell szabadulnunk
"A 2022-es nyár megmutatta, hogy az ember okozta éghajlatváltozás hogyan növeli az aszályok kockázatát a sűrűn lakott és művelt régiókban. A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével fokozatosan fel kell hagynunk, ha meg akarjuk akadályozni a gyakoribb és intenzívebb aszályokat" – mondta Sonia Seneviratne professzor, a svájci ETH Zürich munkatársa, az elemzőcsoport tagja.
"Európában az aszályos körülmények miatt csökkent a termés. Ez különösen aggasztó volt, mivel az Indiában és Pakisztánban az éghajlatváltozás okozta hőhullámot követte aszály, ráadásul akkor, amikor az ukrajnai háború miatt a globális élelmiszerárak már így is rendkívül magasak voltak" – fogalmazott Friederike Otto, az Imperial College London munkatársa, aki szintén tagja volt a kutatócsoportnak.
A pusztító dél-ázsiai hőhullám bekövetkezésének esélye 30-szor vált nagyobbá a klímaváltozás miatt, a pakisztáni árvizek pedig 50 százalékkal lettek pusztítóbbak a klímakrízis miatt. A csapat tagjai megállapították, hogy a 2022-es rekord szárazság az északi féltekén a mai éghajlat mellett 20 évente egyszer fordulhat elő, de
éghajlatváltozás nélkül csak 400 évente történne meg.
A nyugat- és közép-európai aszályt a globális felmelegedés legalább háromszor-négyszer valószínűbbé tette. A kutatók szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozásnak kisebb hatása lett volna Európában, de a klímaváltozás ujjlenyomata nehezebben érzékelhető a kisebb régiókban.
A kutatás 2022 júniusában, júliusában és augusztusában elemezte a talaj nedvességtartalmát a talaj felső méterében, ahol a növények a vizet felveszik. A csapat időjárási és talajadatokat, valamint számítógépes modelleket használt, hogy összehasonlítsa a nyári aszály valószínűségét a mai felmelegedett világban és egy globális felmelegedés nélküli világban. A komplex elemzésben vannak v bizonytalanságok, de így is konzervatív modell szerint állapította meg a valószínűségeket. Az adatok rámutatnak arra, hogy a globális felmelegedés hatása nemcsak a szegény országokat, hanem mindannyiunkat érintenek, hatásuk pedig továbbgördülő.