A kutatást vezető Viren Swami szociálpszichológusnak egyszer azt mondták, azért dühös, mert éhes, szóval tennie kéne valamit a dolog ellen. Az Anglia Ruskin Egyetem munkatársa elgondolkozott azon, vajon tényleg létezik-e a jelenség, és kutatásba kezdett.
Ausztrál és maláj kutatókkal dolgozva 64 ember bevonásával kezdte meg kutatását: a 18-69 év közti önkénteseknek három héten át napi ötször kellett leírniuk aktuális érzelmeik mellett azt is, éhesek-e, írja a The Guardian.
Ezek alapján azt tapasztalták, hogy az éhezés erősebb haraggal és ingerlékenységgel, valamint alacsonyabb szintű örömérzettel járt együtt. "Kiderült, hogy az éhség miatti harag valós dolog" - mondta Swami.
Az állapot kezelésére a kutató nem kínál semmilyen radikális megoldást, de úgy gondolja, hogy magában az, hogy valaki képes felismerni azt, segít.
"Lehet, hogy tudatában vagyunk annak, hogy mit érzünk, de nem értjük az okot. Ha fel tudjuk címkézni, jobban tudunk tenni ellene valamit" - mondta.
A kutatók számos hipotézissel próbálják megmagyarázni, hogy az éhség miért képes átvenni az irányítást az érzelmeink felett. Az egyik szerint az alacsony vércukorszint növeli az impulzivitást, a dühöt és az agressziót. Nem világos azonban, hogy az önkontroll ilyen mértékű elvesztése a vércukorszint kis mértékű csökkenéséből is fakadhat-e. Egy másik úgy véli, hogy amikor az emberek éhesek, nagyobb valószínűséggel látják a világot ingerült szemmel.
A gyerekekre nézvést le lehet vonni egy következtetést
A mechanizmustól függetlenül Swami úgy véli, hogy a tanulmány komoly érvet vet fel: azok a gyerekek, akik éhesen mennek iskolába, kevésbé tanulnak hatékonyan, nagyobb valószínűséggel jelentkeznek esetükben viselkedési problémák, ezért
a tanulók megfelelő étkeztetését prioritásként kell kezelni.
"Nagyon fontos, hogy képesek legyünk azonosítani az olyan érzelmeket, mint az éhség, hogy enyhíteni tudjuk a negatív hatásokat" - mondta.
A felnőttek számára, akik úgy találják, hogy szociális készségeik romlanak, mikor éhesek, a tanács egyszerű: egyenek valamit.