A fekete himlő elleni immunizációs kampányok a világ legtöbb országában befejeződtek 1980 körül, miután a WHO bejelentette, hogy sikerült eltörölni a megbetegedést a föld színéről. A védőoltás a majomhimlő ellen is immunitást nyújtott, így ezt a vírust is kordában lehetett tartani segítségével – főként Afrika nyugati és középső részén, ahol a betegség endémiás.
Az elmúlt évtizedekben visszaesett a betegségre immunis emberek száma, ami könnyebbé tette, hogy az állatról emberre, illetve emberről emberre terjedjen, ez pedig egy víruskitörés kockázatát hozta magával, írja a The Guardian.
A járvány csak várt
"Ez a járvány csak várt, hogy eljöjjön az ideje" – mondja Romulus Breban, a párizsi Pasteur Intézet kutatója. Breban és csoportjának 2020-ban végzett matematikai modellezései szerint például a Kongói Demokratikus Köztársaságban a majomhimlő elleni immunitás az 1980-as évek eleji 85 százalékról 2012-re 60 százalékra csökkent. A csökkenő immunitás miatt a majomhimlő egyre nagyobb veszélyt jelent az egészségügyi biztonságra – írta akkoriban. 2020-ban Kongóban több mint 4000 gyanús esetet és legalább 171 halálesetet regisztráltak.
"A védettségi szintünk majdnem a nullához közelít. Az 50 éves és annál idősebb emberek valószínűleg immunisak, de a többiek nem, így nagyon-nagyon fogékonyak vagyunk"
– vélekedik. Hozzátette: még kordában lehet tartani a járványt, de ehhez oltási kampányokra van szükség azokban az országokban, ahol a vírus endémiás.
Vizsgálják, hogy mutálódott-e a vírus
16 országban 300 körüli jelenleg a feltételezett majomhimlős esetek száma, a legtöbb beteg az Egyesült Királyságban van, miközben korábban ebben az országban is alig-alig fordult elő egy-egy eset, azok is nigériai utazáshoz köthetően. Most felmerült a kérdés a tömeges terjedés kapcsán, hogy vajon könnyebben terjedővé mutálódhatott-e a majomhimlő – ennek kiderítésére a kutatók vizsgálják annak DNS-ét. Az első eredmények alapján azonban a törzs nem tér el attól, ami 2018–2019-ben az Egyesült Királyságban, Szingapúrban és Izraelben megbetegedéseket okozott.
David Heymann, a Chatham House egészségügyi szakértője szerint ehhez
a vakszerencse is kellett a vírusnak:
a vírus azután kezdett el terjedni, hogy meleg férfiak közösségébe került be. Graham Medley fertőzőbetegség-modellezéssel foglalkozó kutató nem vár olyan robbanásszerű terjedést, mint amit a koronavírus kapcsán tapasztaltunk, de véleménye szerint még hónapokig lesznek újabb esetek.
"Ahogy a koronavírus esetében, úgy a majomhimlőjárványok kitörésekor is számíthatunk fordulatokra. Jelenleg az átvitel többnyire szexuálisan aktív, fiatalabb férfiak körében zajlanak, de vannak más esetek is, ahol elegendő volt az érintkezés a majomhimlő terjedéséhez. Minél tovább tart a járvány és minél magasabb a prevalencia, annál valószínűbb, hogy a majomhimlő megtalálja a réseket" – mondja.
Gyógyszereket is tesztelnek
Jelenleg két antivirális szer vizsgálata zajlik a betegség kapcsán:
- a brincidofovir nem járt előnnyel,
- a tecovirimat ugyanakkor egy páciensnél rövidebb kórházi tartózkodás mellett alacsonyabb vírusleadást eredményezett.
Jelenleg azonban még alacsony számú betegen tudták kirpóbálni ezeket. Az Egyesült Királyságban tecovirimatot adnak a friss eseteknek, illetve a fekete himlő elleni oltást felajánlják azoknak, akik majomhimlős betegekkel érintkezhettek.
A majomhimlő kapcsán felmerül az is, a gyerekek mekkora veszélynek vannak kitéve a kitörés által: brit kutatók szerint körükben ritka a megbetegedés előfordulása,
ha kiütéseket látunk gyermekünkön, az jó eséllyel bárányhimlő vagy kéz-láb-száj vírus lesz.
Így azok, akiknek gyermekén úgy jelentkeznek kiütések, hogy nem találkoztak majomhimlős beteggel, nem kell, hogy aggódjanak, írja a Sky News cikke.
Egy vizsgálat mindeközben feltárta, hogy 2018–2021 közt kórházi és otthoni körülmények közt terjedt a majomhimlő, amikor néhány esetet felfedeztek az Egyesült Királyságban. Jelenleg főként meleg és biszexuális férfiak közt történnek az átadások, de a szigetország nem tervezi, hogy fekete himlő elleni oltásban részesítse ezen csoport tagjait.