Főként vízi élőhelyeket vizsgált 68 országban a kutatás - azt találták, hogy a mintegy 1500 természetvédelmi területen nagyon eltérő volt a fajok helyzete: attól függött, hogyan kezelik a szakemberek a területeket.
A Nature-ben közölt cikk szerint a szerzők úgy vélik: az élőhelyeket úgy kell hatékonyan kezelni, hogy az ösztönző maradjon a természet számára, írja a BBC.
"Nem húzhatunk egyszerűen vonalat egy terület köré, azt mondva, hogy ide nem lehet építkezni. Szabályokra és helyreállítási tervekre is szükség van" - mondja Hannah Wauchope, az Exeteri Egyetem Ökológiai és Természetvédelmi Központjának vezető kutatója.
Legtöbbször nem ér semmit a védelembe vétel
A tanulmány a vizes élőhelyek madárpopulációjának alakulását használta egy védett terület sikerének mérésére: kollégáival összehasonlították a területeket a védetté nyilvánítás előtt és után, és összehasonlították a hasonló madárpopulációk tendenciáit a védett területeken belül és kívül is.
"Az általunk vizsgált helyek többségén a vadon élő állatok populációi semmivel sem álltak jobban, mint a nem védett területeken.
Ez kiábrándító, de nem meglepő.
Úgy tűnik, hogy nincs kapcsolat aközött, hogy az emberek arról beszélnek, hogy mennyi terület van védve, és aközött, hogy ezekkel a területekkel valóban tesznek-e valami jót" - mondja Wauchope.
Most dolgozzák ki az új irányelveket
Az ENSZ szerint egymillió növény- és állatfaj van veszélyben a Földön: a jövő hónapban Kínában gyűlnek össze a világ vezetői annak érdekében, hogy kialakítsák a következő évtizedben követnedő természetvédelmi irányelveket. Számos ország mostanra már a Föld felszínének 30 százalékát óvná meg 2030-ig. Ez azonban a tudósok szerint nem garantálja a biológiai sokféleség megőrzését.
Szerintük a védett területeknek nemcsak a mennyiségével, hanem a minőségével kapcsolatosan is ki kell tűzni célokat.
A siker mérése magában foglalhatná a fajok populációjának megszámlálását, vagy olyan célok kitűzését, amelyek egy adott területen a növény- és állatfajok sokféleségének növelésére irányulnak.
Nem csak határokat kell húzni
Julia Jones professzor, a kutatás társszerzője, a Bangori Egyetem munkatársa szerint sem érnek sokat a térképre húzott határok, a területalapú célok, ha az állapotjavítást nem veszik be a feladatok közé.
"Amikor a világ vezetői Kínában összegyűlnek, hogy meghatározzák a következő évtizedre vonatkozó célokat, nagyon remélem, hogy a területek védelmének hatékonyságára fognak összpontosítani, nem pedig arra, hogy mekkora területet próbáljanak megóvni" - mondta.