Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az eredményt bejelentő tájékoztatón felidézte, hogy az archeogenetikai kutatás két irányba indult el Magyarországon. Szegeden populációgenetikai kutatások kezdődtek, az Országos Onkológiai Intézet pedig az Árpád-dinasztia genetikai állományának kutatását indította el, azonosítva III. Béla király férfiági leszármazási vonalát.
Ezt a két kutatási irányt egyesítette a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve a többi tudományág eredményeivel, így rövid idő alatt is tudományosan megalapozott, prekoncepcióktól mentes eredményeket értek el - tette hozzá.
A feleségeket, rokonokat és a vegyesházi királyokat is azonosítani akarják
A székesfehérvári osszáriumban mintegy 900 személy maradványait tárták fel, közülük 204 minta teljes örökítőanyagát már feldolgozták, 102 minta feldolgozása pedig jelenleg zajlik.
A kutatás célja, hogy az Árpád-ház férfi tagjai mellett azonosítsák feleségeiket, rokonaikat, valamint a vegyesházi királyokat is. A munka későbbi szakaszában ezért igyekeznek bevonni további fellelhető mintákat, vizsgálni tervezik például Károly Róbert és Nagy Lajos Nápolyban nyugvó rokonainak csontjait is - vetette fel a miniszter.
A Hunyadiak maradványait az 1918-as román bevonuláskor szétszórták Gyulafehérváron, ezért már csak egy helyen volt lehetőség "közelebb jutni" a családhoz: Corvin János és leszármazottai Lepoglavában őrzött csontjainak vizsgálatával. Kásler Miklós elmondása szerint ennek a kutatásnak az eredményei is rövidesen hozzáférhetők lesznek.
A székesfehérvári osszáriumban nyugvó Árpád-házi személyek azonosításáról, valamint a Hunyadi-család genetikai állományáról szóló tudományos publikációik jelenleg lektorálás alatt vannak, megjelenésük a következő hónapokban várható - mondta el Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. Az osszárium kutatásának előzménye volt, hogy Kásler Miklós kezdeményezésére az Országos Onkológiai Intézet III. Béla csontjaiból meghatározta az Árpádok genetikai állományát; így vált lehetségessé a Székesfehérváron nyugvó maradványok, a Szt. László-ereklye, illetve Tihanyban I. András csontjainak vizsgálata is.
Arcrekonstrukcióra is lehetőség lesz
Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet régészeti kutatóközpontjának igazgatója a régészek felelősségét hangsúlyozta, hiszen a laborokban vizsgált csontanyagot is a régészek tárják fel - mutatott rá.
Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatóközpontjának igazgatója emlékeztetett arra, hogy a székesfehérvári bazilikában ma azonosítatlanul nyugszanak egy csontkamrában a magyar uralkodók maradványai. A Magyarságkutató Intézet laborjában azonban kiépítették a jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amellyel teljes örökítőanyag-sorrendet tudnak leolvasni akár 2000 éves csontmaradványokból is.
Nemcsak az Y kromoszómát és a mitokondriumot tudják vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudják határozni,
és ezzel a technológiai újítással képesek pontosan felvázolni a rokonsági viszonyokat.
A Magyarságkutató Intézet laborjának korszerű berendezéseivel a csontok azonosításán túl nagy pontosságú arcrekonstrukciók megalkotása is lehetséges lesz.